Változatlanul 4,75 százalék az izraeli jegybank alapkamata a hétfői kamatdöntés után. A döntéshez fűzött kommentárban kiemelik, hogy nem számítanak a háború kiszélesedésére, az ugyan hónapokig is eltarthat, de érdemben csak a Gázai övezetre korlátozódik, és célja a Hamász terrorszervezet felszámolása.

Kisebb gazdasági növekedés

A gazdasági hatásokat illetően az idei növekedési várakozásokat kissé visszafogták, ugyanakkor a nemzeti valutára, a sékelre egyelőre nyomás nehezedik a háború miatt. A valuta stabilitására való törekvés indokolja a viszonylag magas kamat tartását, miközben az infláció már lényegesen alacsonyabb: a jelenlegi kamatszint 1 százalékos reálkamatot jelent. Ha béke lenne, a jegybank akár meg is kezdhette volna az óvatos kamatcsökkentést.

Csökkenő infláció

Az országban a monetáris politika hasonlóan zajlott, mint a legtöbb fejlett ország jegybankjánál: az infláció megjelenéskor az addig gyakorlatilag nullán álló kamatot emelték meg minden kamatdöntő ülésen, így igen gyorsan zajlott le a kamatemelési ciklus. Az infláció tetőzött és csökkenő trendet mutat, ezt eddig a háború sem zavarta meg.

Devizaárfolyam

A sékel árfolyama a háború előtt 3,86 volt a dollárhoz képest, majd nagyjából folyamatosan gyengült, jelenleg 4,06 sékelt kell adni egy dollárért. Ez összesen 5 százalékos gyengülés, ami ilyen esetben nem tekinthető erőteljesnek (a forint gyakran produkálja ezt nagyjából hasonló, pár hetes időtartam alatt mindkét irányba), ráadásul a múlt évtized közepén volt már ezen a szinten az árfolyam, így szó sincs új mélypontról.