A Bank of England változatlanul hagyta 5,25 százalékos alapkamatát, és ezzel egy 14 lépésből álló kamatemelési sorozatot szakított meg, nem kizárt, hogy be is fejezte a kamatemelési ciklust. A döntés messze nem volt egyhangú: 5-en szavaztak a tartásra, 4-en az emelésre. A tartásra szavazók azzal érveltek, hogy megtört végre az infláció lendülete, a legutolsó adat 6,7 százalékos adatot mért az előző havi 6,8 százalék után, miközben sokan 7 százalékot vártak. 

Svájc

A svájci jegybank hasonló döntést hozott: ugyancsak változatlanul hagyta a mindössze 1,75 százalékos alapkamatot. Ha van európai ország, amelynek nem sok gondja akadt az inflációval, akkor az Svájc. Az augusztusi adat 1,6 százalék volt, miközben az inflációs cél 2 százalék, így a jegybank elnökének kijelentése, hogy még nem feltétlenül végeztek az infláció elleni harccal, szinte megmosolyogtatónak tűnik.

Skandinávia

A svéd jegybank ezzel szemben emelt, mégpedig 4 százalékra, és ezzel alapkamata újra azonos szinten van az eurózónáéval. Az infláció 7,2 százalék volt augusztusban, júliusban még 8 százalékon állt. A norvég jegybank is emelt, ott 4,25 százalék lett az alapkamat. A harmadik skandináv ország, melynek nem az euró a pénzneme, Dánia jelenleg 3,60 százalékon tartja alapkamatát.

Töretlen török emelés

A török jegybank eközben folytatta a lendületes és elkerülhetetlen kamatemelést az előző óriás lépés után most 25-ről 30 százalékra emelte az alapkamatot. Ez a jóval 50 százalék feletti infláció és a gyengélkedő valuta miatt elkerülhetetlen, de a török elnök sok éven át nem engedte a jegybanknak, hogy fellépjen ezek ellen a folyamatok ellen, most viszont újraválasztása óta nem szól bele a monetáris politikába.