A brit Konzervatív Párt elnöki pozíciójáért folyó verseny alaposan nekilendült, a szervezők már július 21-én két főre akarják csökkenteni a mezőnyt, hogy a toryk bő egy hónap alatt megválaszthassák az új vezetőt, aki egyben az Egyesült Királyság miniszterelnöke lesz.

Az egyetlen jelölt, aki nem az adócsökkentés ígéretével kampányol, Rishi Sunak, aki nemrégen még az ország pénzügyminiszere volt, és e a tisztségében adóemelések tartalmazó költségvetést fogadtatott el tavaly ősszel a parlamenttel.

Bár ő vezeti a versenyzők listáját – a bukmékerek 35 százalékos esélyt adnak neki, míg Penny Mordaunt kereskedelmi miniszternek 32 százalékos sanszot adnak, Liz Truss külügyminisztert pedig 18 százalékon "jegyzik" – ellenfelei azzal kampányolnak, hogy visszafordítják a pénzügyminisztersége alatt bevezetett adóemeléseket. A népámítás él és virul – értékeli ezt a helyzetet Marcus Ashworh, a Bloomberg publicistája, aki korábban egy értékpapírcég stratégiája volt.

Fordulhat az eredmény a választáson

A cikkíró szerint Sunak vélhetően bejut a kétszemélyes versenybe, miután parlamenti képviselőtársait még meg tudja győzni arról, hogy egy felelős politikus nem ígérhet adókedvezményeket, amikor bajok vannak az államháztartással, ám ezt követően a 200 ezer tory párttag megnyerése már keményebb diónak ígérkezik. A világ boldogabb részén ugyanis a magukat jobboldalinak tartó emberek még tényleg jobboldaliak, ezért a kicsi államban hisznek.

Hivatalos kampánynyitóján letette a főesküt, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor nem csökkenti az adókat addig, amíg nem sikerül megtörni az inflációt. Hogy ez meddig tart, azt ne firtassuk, mindenesetre sok konzervatív párttag úgy érezheti, hogy nem kíván bizonytalan ideig várni az adócsökkentésekkel, amikor azzal a társadalom minden baját meg lehet gyógyítani. Sunak az elmondása szerint tisztában van ajánlata kényelmetlen jellegével, amikor a britek emberemlékezet óta nem látott megélhetési gondokkal küszködnek, de ettől még nem ajánlhat adócsökkentésről szóló tündérmesét, ha azt kivitelezhetetlennek tartja.

Az ígéret nem kerül pénzbe

Ellenfelei azonban éppen ellenkezően gondolják ezt. Eltörölnék a társadalombiztosítási hozzájárulás 1,25 százalékos emelését, amit áprilistól vezettek be, és nem hajtanák végre a társasági adó kulcsának tervezett emelését 19-ről 25 százalékra. A Bloomberg számításai szerint ezek az intézkedések évente 34 milliárd fonttal (ez az éves magyarországi GDP több mint ötöde) rövidítenék meg a szigetország költségvetését.

Truss azt ígéri, hogy hatalomra lépésének első napján eltörölné Sunak adóemelési örökségét. Jeremy Hunt volt külügyminiszter a jövedelemadó alsó adókulcsát 20-ról 15 százalékra csökkentené. Mordaunt csak annyit ígér, hogy csökkentené az üzemanyagok árában foglalt adót, de ahhoz elég óvatos, hogy ezenkívül ne tegyen más konkrét ígéreteket.

Nehéz örökség

Sunaknak meg kell küzdenie saját örökségével. A koronavírus-járvány első szakaszában a gazdaságot életben tartó költekezésre tapsot kapott (a közönséget nem zavarta, hogy az államadósság a GDP 75 százalékáról 100 százalékára ment fel), majd egy viszonylag restriktív költségvetéssel igyekezett kivonni a piacokról a kiáramlott pénzt, hogy megelőzze az inflációt. Nem számolhatott a válságra rakódó újabb válsággal, az ukrajnai háborúval, így a következmény a gazdasági növekedés eltűnése lett, ami két számjegyű inflációval társul és elszálltak az energiaszámlák.

Mindez közel 2000 font (970 ezer forint) pluszkiadást okoz évente egy átlagos háztartásnak - nem csoda, hogy nem könnyű pénzügyi szigorítással kampányolni egy ilyen időszakban. Ezt tovább nehezíti, hogy más fejlett országok nem ebbe az irányba haladnak a kormányok.

Nem véletlen, hogy versenytársai heves anti-Sunak fellépése még őt is megingatta. Finomítva álláspontját azt monda, hogy nem az a kérdés, lesz-e adócsökkentés, hanem hogy mikor. „Adócsökkentés, de egyelőre még nem” - ez az üzenet túl összetett lehet egy mezei konzervatív párttagnak.