Az elemzők, akik két évtizede figyelemmel kísérik a Kaszpi-tengeren osztozkodó országok végeérhetetlen tárgyalásait a tenger jogi kérdéseiről, meglepődve értesültek róla, hogy augusztus közepén a kazahsztáni Aktau városában tartott csúcsértekezleten lezárták csúcsértekezleteik sorát. A gond az, hogy néhány kérdésről, köztük a legfontosabbról nem jutottak dűlőre egymással - kezdi háttéranyagát a bne InelliNews régiós portálon Ben Aris, a sajtóorgánum berlini munkatársa.

A résztvevő országok - Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán bölcs vezetői éppen csak arról nem döntöttek, hogyan osztozzanak államaik a tenger alatt lévő szénhidrogénkincsen. Ez az utolsó csúcsértekezletet követő tovább tárgyalásokon fogják rendezni - külügyi vezetők az elsőt fél éven belül megtartják. Arról sikerült megállapodniuk, hogy mindegyikük saját felségterületének tekintheti a partjától 15 tengeri mérföldön belül lévő vízfelületet és további 10 mérföldön belül halászhat. A középső rész közös.

Kapcsolódó

Tenger vagy tó

A felek nem találtak megoldást arra az örök kérdésre sem, hogy tengernek vagy tónak tekintsék a Kaszpi-tengert. Az első esetben definíció szerint a partján osztozó országok csak egy bizonyos határig rendelkezhetnek felette, a többi a nemzetközi vizek kategóriájába esne, a második eseteben teljes területét fel kellene osztaniuk egymás között. Végül egyik mellett sem tették le a voksukat.

E helyett a megállapodás szerint a négy Magyarország területének megfelelő felszínt közösen használják, ám a tengerfeneket, amely alatt az értékes gáz- és olajlelőhelyek vannak, kétoldalú megállapodások alapján fel fogják osztani egymás között.

Sikerült megegyezniük a tengerfenék és az az alatti rész biológiai kérdéseiről és a katonai együttműködésről. Tilos harmadik országoknak bázisokat átengedni a térségben - ez orosz kérésre került be az egyezménybe és utat nyit az előtt, hogy Moszkva tovább erősítse amúgy is jelentős haditengerészetét a Kaszpi-tengeren. Iránban ki is akadtak ezen, lévén a térség hagyományosan perzsa befolyás alatt állt, mielőtt az oroszok 200 éve ki nem szorították az irániakat.

Gigantikus vagyon

Azerbajdzsán és Türkmenisztán engedélyt kapott, hogy vezetéket építsen a tengerfenéken energiahordozók szállításához Közép-Ázsiából az EU-ba, ám szakértők szerint kérdéses, hogy ezt lefektetik-e, mert nem kínál gazdaságos lehetőséget a térség olajának exportjára. A felek építhetnek csővezetékeket és kábeleket saját felségterületükön, de csak a többiek környezetvédelmi engedélyének megszerzése után. A déli térségben csak a tengerfenék teljes felosztása után lehet csöveket lefektetni.

Látva a tenger alatti javak elosztásával kapcsolatos kudarcot az orosz Izvesztyija című lap pikírt megjegyzéssel tudósított a megállapodás aláírásáról. Úgy tűnik, hogy az érintett államok informálisan elismerték, hogy képtelenek megállapodni az olaj- és gázlelőhelyek elosztásáról, továbbá a tranzit csővezetékek lefektetéséről. Nyugati becslések szerint 30 milliárd tonna kőolaj és 145 ezer milliárd köbméter földgáz lapul a Kaszpi-tenger feneke alatt.

A fotó forrása: Pixabay