Oroszország csapatokat küldött Kazahsztánba, miután Kassym-Jomart Tokayev kazah elnök külső segítséget kért az országban kirobbant zavargások megfékezéséhez. A Reuters beszámolója szerint csütörtökön meg is érkezett több orosz harckocsi Almati, a legnépesebb kazah város központjába.

A zavargások vasárnap indultak, miután az országban az életben lévő hatósági üzemanyagár-korlátot feloldották. Az energiapiacon jelentős bevételt szerző ország vállalkozásainak vállalhatatlan kárt okozott a lépés, ami jelentősen megnövelte az addig piaci szint alatt tartott üzemanyagárat.

Kapcsolódó

Az ezzel járó áremelkedés felháborodáshoz, majd erőszakos utcai összecsapásokhoz vezetett. Eddig „több tucat” halálos áldozatról lehet tudni, a TASS hírügynökség szerint legalább ezren megsérültek a tüntetésekben. Az áldozatok között 13 rendvédelmi dolgozó is meghalt, a Reuters szerint kettejük holttestét lefejezve találták meg.

Almatiban több középületet felgyújtottak, a beszámolók szerint többször lövöldözést lehetett hallani, ahogy a rendbontók összecsaptak a rendőrökkel és az érkező fegyveresekkel.

Tokayev csütörtökön rendelkezett az árkorlátozás visszavezetéséről 150 napra, miközben megbuktatta a kormányt, egyben formálisan Kazahsztán korábbi mindenható vezetőjét Nurszultan Nazerbajevet is megfosztott meglévő formális hatáskörétől.

Elfajultak a különbségek

Az elsődleges magyarázatok arról szólnak, hogy az üzemanyagárstop eltörlése csak az utolsó csepp volt egy amúgy is telítetthez közeli pohárban. Kazahsztánban általánosak az autógázzal (LPG) működő vagy erre átalakított autók, különösen a kevésbé vagyonos társadalmi réteg használja az ilyen járműveket, mivel a tömegközlekedési infrastruktúra a nagyobb városokban is akadozva működik.

Pont ennek az üzemanyagnak a drágulása az a tényező, amely végleg feldühített sokakat. Olyannyira, hogy nekimentek a fegyveres rendőröknek is. Kazahsztán egyébként jelentős szereplő az energetikai nyersanyagpiacon, mégis pont abban a térségben indult zendülés, ahol a legélénkebb a kitermelés. Ezt is azzal magyarázták a külső szemlélők, hogy a Nurszultan Nazerbajev által kiépített rendszerben mostanra csúcsosodtak ki a vagyonosodási lehetőségek közötti társadalmi feszültségek.

Ki vagy mi gyújtotta a tüzet?

Az okok megítélésében a várható választóvonalak mentén oszlanak meg a vélemények.

Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev elnök, miután leváltotta a kormányt, rendkívüli állapotot hirdetett és átvette a biztonsági erők irányítását,  terroristának bélyegezte az lázongásokban résztvevőket. Egyben azt is kijelentette, hogy a behívott orosz és a korábbi szovjet országokból érkező további békefenntartók által rendkívül keményen fellép a törvényszegések ellen.

Egyben az is felmerült, hogy külső befolyás miatt indult az erőszak, leginkább azért, mert az Egyesült Államok igyekszik destabilizálni a régiót. Noha ez történelmileg egyáltalán nem példátlan, a Fehér Ház egyből cáfolta az ilyen jellegű spekulációt.

Piaci tényezők is állhatnak az egész mögött, és lépnie is kellett a kormánynak. Az árszabályozás miatt tetemes veszteséggel adta el eddig az állam az üzemanyagot. Közben nem költött a romló helyi infrastruktúrára és megterhelte a helyi rendszereket az is, hogy Kína elkezdtekiszorítani a kriptopénz-bányászokat, ami jelentős energiaigénnyel jár, és sokan áttelepültek Kazahsztánba.

A legelterjedtebb magyarázat szerint tényleg arról van szó, hogy egy jelentős nyersanyagvagyonnal bíró, sokakat gazdaggá tevő országban felháborodtak mindazok, akik ebből kimaradtak, és az üzemanyag árának megemelése az utolsó csepp volt.

Az EU az erőszak elkerülésére szólított fel

Kazahsztánban zajló zavargások okán az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdai közleményében felelősségteljes cselekvésre és önmérsékletre szólított fel minden felet, hangsúlyozva: fontos tartózkodni az erőszak fokozódásához vezethető cselekedetektől - írja az MTI.
Az EU elismeri a jogot a békés tüntetéshez, de elvárja, hogy a megmozdulások mindvégig erőszakmentesek maradjanak. Az Európai Unió felszólította az illetékes kazah hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogot a tiltakozáshoz, és az arányosság elvét betartva lépjenek fel a biztonsági érdekek védelmében.
Az Európai Unió a helyzet békés megoldását szorgalmazza az összes érdekelt fél bevonásával folytatott párbeszéd révén, a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett.