A kelet-németországi Guben városka önkormányzatát tíz évvel ezelőtt annyira frusztrálta, hogy egyetlen befektető sem akar beruházást vinni a városba, hogy ingyen akartak telket adni bármilyen vállalatnak, amely hajlandó lett volna ott kamatoztatni a tőkéjét. Jelenleg nincs szabad területük, amit felajánlhatnának a befektetőknek – idézte Fred Mahro polgármestert a Financial Times, amely Kelet-Németország hirtelen felvirágzásának okaira keresett választ.

A fordulópontot az hozta, hogy a kanadai Rock Tech Gubent választotta Európa első lítiumkonvertereket gyártó üzemének helyszínéül, miközben Románia is mindent megtett a projektért.. A város az 500 millió eurós (közel 20 milliárd forint) beruházással az elektromos autók akkumulátorában használatos egyik kulcsfontosságú alkatrész gyártását szerezte megs, amivel részévé vált villanyautó-gyártás termelési láncának. A kanadaiak hatvan helyszínt néztek meg Európa-szerte, mielőtt Gubenre esett a választásuk.

Intel, Tesla, Volkswagen és mások

E kisváros példája csak egy jellemző eset, ami megmutatja, mi folyik a néhai Német Demokratikus Köztársaság területén. Az egyik legnagyobb feltűnést az amerikai Intel chipgyártó óriási bejelentése keltette márciusban, miszerint legalább két félvezetőgyárat épít 17 milliárd dollár befektetésével Magdeburgban. A Tesla ugyanebben a hónapbak kezdte meg elektromos autói gyártását Grünheide városában, a Volkswagen a Trabant őshazájában, Zwickauban és Drezdában alakítja át üzemeit villanyautók gyártására. És az autógyártás felfutását követik a beszállítók beruházásai.

A számos tényező közül, ami magyarázhatja Kelet-Németország szárnyalását, az első a sok szabad terület. Aki manapság Brandenburgban jár, az láthatja, hogy rengeteg hely áll rendelkezésre a beruházásokra szemben a nagy népsűrűségű Nyugat-Németországgal. Olaf Scholz német kancellár, aki elégedetten állapította meg egy konferencián, hogy országának keleti része Európa egyik legvonzóbb gazdasági régiója, arról is beszélt, hogy a nagy szabad területek nagyon ritkák Európa szívében.

Zöldtermékeket zöldenergiával

A térség másik versenyelőnye, hogy nagy mennyiségű alternatív energia áll rendelkezésre. Brandenburgban egy főre vetítve bármely más német tartománynál több szél-, nap- és biomassza-alapú energiát termelnek. Zöldenergiából fedezik a terület energiaigényének 94 százalékát, szemben a 46 százalékos német átlaggal. A befektetőknek logikusnak tűnik, hogy a jövő környezettudatos termékeit környezettudatos módon célszerű megtermelni.

A harmadik szerencsés tényező, ami a keletménetek kezére játszik, Európa igénye arra, hogy növelje gazdasági szuverenitását, azaz mérsékelje kiszolgáltatottságát a távoli, elsősorban kínai beszállítói forrásoknak. Ez az egyik fontos mozgatója az félvezető- és az akkumulátorgyártás felfutásának, gyógyszeripar erősödésének és az adatközpontok létesítésének.

Mindez nem kerülte el a figyelmét a német kormánynak sem, ezért – ez a negyedik körülmény, ami segíti a keleti tartományok fejlődését – állami támogatásokkal ösztönzik a fejlődést. Az Intel beruházásába 6,8 milliárd eurót tol be a berlini vezetés 2024 végéig, amiből 2022-ben 2,7 milliárd érkezik. A következő években 40 milliárd euró jut a szénalapú áramtermelés költségnövelő hatásainak csillapítására, aminek szintén a keleti országrész lesz a fő haszonélvezője. Az út- és vasútépítések, a kutatóközpontok fejlesztése szintén számíthat az állam segítségére.

Szocialista hagyaték

Az ötödik feltétel, ami Kelet-Németország mellett szól érdekes módon a szocialista múlt. A régió a szovjet blokk egyik ipari központja volt, például a Drezda környékén kialakuló félvezetőgyártó ipar a keletnémet elektronikai ipar „gyöngyszeme” a Robotron bázisán jön létre. A Bosch, az Infineon és az AMD felismerték, hogy képzett munkaerő és bejáratott gyártóhelyek várják ezen a vidéken.

A szocialista múltnak eddig csak kárát látták a keletnémetek, miután a német újraegyesítésbe ölt temérdek pénz ellenére a mostohatestvér szerepét játszották a két volt német állam viszonyában. Harminc év alatt az azonos nyelv és kultúra ellenére, továbbá annak ellenére, hogy az országnak ez a része a második világháború előtt Németország ipari központja volt (miközben Bajorország a mezőgazdaságával jeleskedett), a keleti országrész életszínvonala 2020-ban még mindig csak a nyugati 78 százaléka volt. A bérek 23 százalékkal maradnak el a nyugati fizetésektől.

És vannak szakértők, akik szerint a mostani feltámadás is eltúlzott kissé. A magas fizetésekkel járó állások továbbra is Németország nyugati felén találhatók, a befektetések a feldolgozóipari termelésbe áramlanak, nem a kutatásban és a fejlesztésbe. Azaz az innováció marad nyugaton – a végrehajtás bővül keleten. Kelet-Németország lehet az átalakuló gazdaság nyomán Európa feldolgozóipari lokomotívja, kis Kínája, ahogy a nagy Kína a világgazdaság motorja. Korábban viszont épp a magyar kormány célja volt, hogy Magyarország legyen az új európai gazdasági termelőközpont, amely az „ázsiai tigrisek” példáját követi.