Ahogy arra számítani lehetett, változatlanul 1 százalékon hagyta az eurózónában érvényes kamatrátát az ECB Kormányzótanácsa mai kamatmeghatározó ülésén. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, az ECB elnöke elárulta, hogy néhány tanácstag felvetette a kamatvágás lehetőségét, ám a döntést végül mégis egyhangúlag hozták meg.

Csalódottság

Kapcsolódó

Az euró-piacon érződött a csalódottság, mivel az elmúlt hetek egyre borúsabb makrogazdasági hírei, illetve az ezt követő piaci reakciók miatt néhányan arra számítottak, hogy ha nem is vág azonnal kamatot az ECB, legalább valamilyen jelzést ad, hogy a későbbiekben lépni fog. Ilyen jelzés nem érkezett, Mario Draghi, ehelyett az elmúlt hónapok szokványos retorikai fordulatait ismételte, ezek lényege, hogy a növekedési kilátások romlanak, az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak, a 2 százalékos jegybanki célt pedig leghamarabb jövő év elején érheti el a közös térség árindexe.

Az ECB makrogazdasági prognózisait ugyanakkor finomította a jegybanki stáb, e szerint idén a térségben -0,5 és 0,3 százalék közötti lehet a gazdasági növekedés, míg az inflációs előrejelzésükben a korábbi 2,1 és 2,7 százalék közötti sávot 2,3 és 2,5 százalék közé szűkítették.

Draghi a sajtótájékoztatón határozottan elhárított minden olyan kérdést, ami az LTRO vagy az állampapír piaci intervenciók folytatására vonatkozott, mint mondta, a 3 éves refinanszírozási programokat még most sem merítették ki teljesen, ezért felesleges lenne újabbat indítani, és annak hatása nem is lenne világos. Nem árulta el, hogy a kötvénypiacon tervez-e újabb intervenciót, de mint mondta, átmeneti jelleggel ilyen eszközökkel élhet a jegybank. Ugyan ez vonatkozik a fedezeti szabályok módosítására, ha szükséges azzal továbbra is élhet a jegybank, ám az eddigi könnyítéseket sem használták ki látványosan a hitelintézetek - tette hozzá. Nem lettünk okosabbak azon a téren sem, hogy az ECB a jövő hónapban esetleg változtat-e a kamatrátán, vagy a kamatfolyosó szélességén a jegybank, utóbbira volt is konkrét kérdés a sajtó részéről, hiszen ha a csatorna szimmetriáját fenn akarja tartani az ECB, akkor a betéti kamatrátát nulla százalékra kellene csökkenteni egy vágás esetén. Draghi a felvetésre annyit mondott, hogy szerinte már most is kellően alacsony a nominális kamatláb, ami ráadásul több helyen negatív reálkamatot eredményez. A kamatfolyós szimmetriájának a megbontása nem szerepel az ECB napirendjén, pedig azzal lehetne élénkíteni a bankközi hitelpiaci likviditását.

Draghi szavaiból azt lehetett kiolvasni, hogy az ECB - hiába az euró-válság kiújulása körüli legújabb félelmek - most egyelőre kivár, bár azt elismerte, hogy a bankközi piacon továbbra is vannak zavarok, az itteni likviditás biztosításához pedig a jegybanknak van kulcs szerepe, de azt megerősítette, hogy a szolvens hitelintézetek továbbra is korlátlanul fordulhatnak likviditásért az ECB-hez. Kérdés persze, mi történik a nem szolven intézetekkel példáiul Spanyol- vagy Görögországban.

A kormányokon a sor

Draghi szerint most a kormányokon a sor, hogy elejét vegyék a válság eszkalálódásának, például Spanyolországnak magának kell eldöntenie, hogy bankszektora feltőkésítéséhez szükséges-s külső segítség, az ECB magától egy tagállamot sem fog rávenni az EFSF alap megcsapolására. A jegybankelnök szerint ebből a szempontból fontos lesz a hó végi uniós csúcs, az európai vezetőknek ugyanis most új víziót kell adniuk az eurózóna jövőjéről. Draghi ugyanakkor elárulta, hogy ha az ESM szerződés lehetővé tenné az európai bankok közvetlen feltőkésítését, az adott esetben jó eszköz lehet a válságkezeléshez, ám ehhez meg kell változtatni a szerződés feltételeit, például, hogy az ESM akár tulajdonossá is válhasson az érintett bankban.

Ugyanakkor az eurózóna szétesésével kapcsolatos félelmeket eltúlzottnak nevezte az ECB elnöke, sőt megerősítette korábbi állítását, mi szerint a válság nehezén túlvagyunk, igaz a lefelé ható kockázatok továbbra is fennmaradtak.