Megmozgatta a piacokat Mario Draghi, ECB elnök kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján elhangzottak. Bár a jegybank kormányzótanácsa változatlan 0,75 százalékos szinten hagyta az irányadó refinanszírozási kamatrátát, a piaci várakozások szerint fokozódhat a kamatvágás irányába ható tényezők ereje a következő januári ülésen. A várakozásra utaltak egyfelől Draghi szavai, amely szerint a mai ülésen is szóba került a kamatvágás, ráadásul azzal kapcsolatban kialakult egy vita. Másfelől az ECB elemzői stábja - a várakozásoknak egyébként megfelelően - csökkentette az idei és a jövő évi növekedési és inflációs várakozását, vagyis nagyobb igény mellett nagyobb jegybanki mozgásteret látnak a további kamatcsökkentésre.

Idén -0,6 és 0,4 százalék közötti, jövőre -0,9 és 0,3 százalék közötti növekedést vár az ECB elemzői stábja, míg 2014-re 0,2 és 2,2 százalék közötti bővülést jeleznek.

Az inflációs téren is csökkentette előrejelzését a stáb, így idén 2,5, jövőre 1,1-2,1 míg 2014-ben 0,6-2,2 százalékos pénzromlást jósolnak. Mint Draghi fogalmazott: a pénzügyi stabilitásra ható tényezők kiegyensúlyozottak, a gyenge gazdasági aktivitás mellett az energiaárak és a különböző kormányok indirekt adóemelései mellett a középtávú inflációs várakozások 2 százalék alatt horgonyzottak.

Az értékelés arra utalhat, hogy a jegybanknak van mozgástere további monetáris lazításra anélkül, hogy saját középtávú inflációs célját veszélyeztetné.

A sajtótájékoztatón elhangzott kérdések többsége a jövő heti bizottsági ülés várható döntéseire vonatkozott, elsősorban a bankunióval kapcsolatos tervekről, aggodalmakról. Draghi hangsúlyozta, hogy fontos mielőbb döntést hozni a közös bankfelügyeleti rendszerről, máskülönben a pénzügyi közvetítőrendszer fragmentáltsága - amely jelenleg a monetáris politika céljait leginkább veszélyeztető tényező - fennmarad. Draghi szerint a hatékony felügyeleti működéshez az eurózónában működő mind a 6000 bank felügyeletét közös intézmény alá kell vonni. Az ECB-n belül egyelőre még nem kezdődött el a monetáris politikától független felügyeleti központot kialakítása, mivel erre még nem kapták meg a jogi felhatalmazást az Uniótól. Első lépésben az uniós vezetőknek kell dönteniük, ezt követően tudja az ECB megkezdeni a felkészülést - hangsúlyozta Draghi.

A döntássel kapcsolatban korábban megkérdezett 71 szakértő mintegy fele jelezte, hogy a jövő év elején újabb kamatcsökkentésről dönthet a testület. Ezt a vélekedést erősíti, hogy az euróövezeti éves infláció - az Eurostat előzetes adatai szerint - jelentős mértékben, az októberi 2,5 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött novemberben.

Az ECB "két százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ. A szervezet novemberben abbéli várakozásának adott hangot, hogy a jövő év folyamán a 2 százalékos cél alá süllyedhet a euróövezeti fogyasztói árak emelkedésének üteme.

Az ECB kormányzótanácsa háromszor, összesen 75 bázisponttal csökkentette az irányadó euróövezeti kamatszintet azóta, hogy Mario Draghi 2011. november elején átvette a bank irányítását. Legutóbb júliusban döntött a kormányzótanács 25 bázispontos kamatcsökkentésről. A testület, amely az ECB igazgatótanácsi tagjaiból és az euróövezeti tagállamok jegybankelnökeiből áll, szeptemberi ülésén új kötvényvásárlási programot hirdetett meg, amely - annak ellenére, hogy még nem kellett beindítani - jelentősen javított az európai befektetői hangulaton.

Mario Draghi 14.30-kor tart sajtótájékoztatót. Piaci szereplők elsősorban a jövőbeli monetáris enyhítés lehetőségére utaló célzásokra figyelnek majd, illetve az ECB stábja által készített friss makrogazdasági előrejelzésre.