A Magyarországon tartózkodó legmagasabb beosztású amerikai diplomata, David Kostelancik ügyvivő hangot adott a washingtoni vezetés kétségeinek amiatt, hogy Magyarországon egyre szűkül a független sajtóorgánumok száma és nő a kormány szövetségeseinek befolyása a médiában - adta hírül az amerikai AP hírügynökség. Igaz ugyan, hogy van független média az országban, de megjelent a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés.

A kormány szövetségesei lépésről lépésre ellenőrzésük és befolyásuk alá vették a sajtópiacot, amiben semmi kivetnivalót nem talált az állami piacszabályozó hatóság, pedig ennek egyik feladata a monopóliumok kialakulásának megelőzése - idézi a hírügynökség Kostelancikot, aki a Magyar Újságírók Szövetségének fórumán szólalt fel.

Nem írhatják meg

A követségi ügyvivő megállapította, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök szövetségeseinek kezében lévő sajtóorgánumoknál az újságírók nem írhatnak a kormányt bíráló cikkeket. Emellett jelezte: washingtoni főnökeinek figyelmét az sem kerülte el, hogy állami hirdetésekkel támogatják a kormánypárti médiát, miközben a független sajtóorgánumok alig látnak valamit az adófizetők pénzéből.

Kostelancik külön bírálta az újságírók listázását és Soros-propagandistának címkézését az Orbán-párti médiában. Az újságíróknak joguk van egymást is bírálni, ám a megfélemlítés veszélyezteti a média szabadságát - fejtegette.

Az ügyvivő mintegy példaként hozta fel a magyarországi viszonyokkal szemben Donald Turmp amerikai elnök és a sajtó sokszor igen-igen éles vitáját. Ez nem megy túl azon, hogy mindkét fél igyekszik meggyőzni az igazáról a nagyközönséget.

Dönteniük kell

A másik figyelmeztetés a Financial Timestól (FT) érkezett a visegrádi országoknak. Eszerint hamarosan dönteniük kell, hogy a gyorsan haladó európai országokkal akarnak-e tartani vagy maradnak a lassúsávban. Az FT szakírói úgy vélik, hogy a radikális jobboldal előretörése a német és az osztrák választásokon aligha fékezi le az uniós integráció mélyítését célzó francia-német menetelést.

Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek vezetése szembe megy a liberális nyugati renddel, döntenie kell, hogy kitart-e a decentralizált EU víziója mellett, mert ezzel azt kockáztatja, hogy elveszti befolyását és presztízsét az unióban, ha a nyugati országok nélkülük lépnek tovább az integrációban. Csehországnak és Szlovákiának pedig választania kell a regionális szolidaritás előnyben részesítése, illetve a gyorsítás között.

A legnehezebb helyzet

Robert Fico szlovák kormányfő nemrégiben az utóbbi mellett tette le a voksát, amit megkönnyíthetett, hogy országa már az eurózóna tagja (akárcsak Szlovénia és a balti államok). Az elmúlt hetekben Horvátország és Románia jelezte, hogy be akarja vezetni az eurót fél évtizeden belül és hasonló pályát futna be Bulgária is.

Csehországban sok múlik a hét végi parlamenti választáson. Ha a várakozásoknak megfelelően Andrej Babis ANO pártja nyer, akkor távolabb kerül az ország az eurózónától, mert a milliárdos üzletembernek nincs jó véleménye a közös európai valutáról.

A legzűrösebb helyzetben megint csak Lengyelország és Magyarország van, mivel paradox módon illiberális kormányaikkal szemben népességük többsége EU-párti. Eközben egyes uniós tisztviselők azt suttogták az FT újságíróinak fülébe, hogy az akaratos Budapest és Varsó kényelmesen el lehet az EU külső körében.

Külön úton

Különbség a két ország között, hogy Lengyelország vezető szerepre vágyik az EU-n belül és mindig gyanakodva figyel Oroszországra, amellyel szemben csak nyugati szövetségeseire számíthat. Nem véletlen, hogy a varsói kormány dörgő hangon utasította vissza a kétsebességes Európa lehetőségét.

Budapest kevésbé hangosan bírálta ezt az ötletet, talán azért, mert hangerejét továbbra is az EU bevándorlási politikájának ostorozására tartogatja. Szemben varsói kollégáival Orbán barátkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ha Magyarország a lassú sávba kerül, az akadályozhatja a magyar miniszterelnök nemzetközi politikai ambícióinak érvényesítését. Igaz ugyanakkor - emlékeztet az FT -, hogy egyes budapesti megfigyelők szerint Orbán végső soron ki akarja vezetni országát az EU-ból.

(A nyitókép forrása: Jean-Pierre Clatot, AFP)