A közel 40 aláíró országból mindössze négy - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt létrejött, a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény rendelkezéseit. Az ehhez csatlakozó kormányok több mint fele, összesen 22 ország, elégtelenül vagy egyáltalán nem hajtja végre az abban foglaltakat, míg a fennmaradó 13 állam - köztük Magyarország - elégséges vagy közepes mértékben szerez érvényt az egyezménynek - derül ki a Transparency International (TI) berlini központja által október 23-án kiatott jelentéséből, amelyben értékelte a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény végrehajtását. Az egyezmények végrehajtása két országban - Kanadában és Új-Zélandon - javult, míg kettőben - Bulgáriában és Dániában - romlott.
Az OECD egyezményének az a célja, hogy a vállalatok a külföldi befektetéseik során ne vesztegethessék meg büntetlenül azokat a hivatalos személyeket, akiknek a döntésétől szerződések, engedélyek és kormányzati megrendelések sorsa függ. José Ugaz, a Transparency International nemrég megválasztott globális elnöke elszomorítónak nevezte, hogy a külföldi befektetések és a nemzetközi kereskedelem korrupciómentessé tétele 15 évvel az OECD-egyezmény aláírása után is csak távoli reménynek tűnik. A korrupció elleni nemzetközi mozgalmat vezető korábbi büntetőügyész szerint a világ vezető exportőreinek jó példával kellene előljárniuk, mert egyedül ettől remélhető, hogy a többi kormány is erélyesen fellépjen a korrupcióval szemben.
Érdemjegy: 2
A TI szerint Magyarország, tavalyhoz hasonlóan, idén is az egyezményt csak korlátozott mértékben végrehajtó országok csoportjába tartozik. A kettes érdemjegynek megfelelő osztályzat egyebek mellett annak tudható be, hogy Budapest továbbra sem fogadott el olyan törvényt, amely a korrupciót bejelentő polgárokat ténylegesen védi. A TI Magyarország korábban arra mutatott rá, hogy az idén életbeléptetett bejelentővédelmi jogszabály nem védi eléggé a korrupció ellen fellépő polgárokat, ezért tavaly arra kérte Áder János államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt.
A nemzetközi szervezet szerint az sem javított Magyarország besorolásán, hogy a kormány - "finoman szólva" - megkérdőjelezhetően állt az egyetlen komolyabb magyar vállalat által külföldön elkövetett vesztegetési ügy felderítéséhez. A Mol-INA ügyben a magyar kormány ugyanis nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva megtagadta az együttműködést az európai uniós társország Horvátországgal. A tét annak kiderítése, hogy a Mol Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök megkenésével szerezte-e meg az irányítás jogát az INA olajvállalatban. A horvát exkormányfőt mindenesetre e vádak alapján hazájában börtönbüntetésre ítélték, míg Magyarországon nem találtak felelősöket - derül ki a TI közleményéből.
Megy a maszatolás
A TI Magyarország szerint sem a magyar kormány, sem az ügyészség nem reagált megfelelő módon az Egyesült Államok korrupciós vádjaira, amelyek alapján megtiltották hat magyar állampolgár, köztük állami-kormányzati tisztségviselők beutazását az USA-ba. Orbán Viktor kormányfő szerint "miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani", a kormány ezért nem tud mit kezdeni Washington jelzéseivel, amelyekben a kormányfő szerint "lényegében egy vádról van szó".
A TI ezzel kapcsolatban emlékeztet a magyar büntetőeljárási törvény előírásaira, amely szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.
A TI szerint a kormánytól és az ügyészségtől elvárható lenne, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyarországon befektető amerikai cégeket állítólagosan sújtó vesztegetések és csalások tisztázására, valamint derítse ki: ezekben a korrupciós ügyekben, amennyiben megtörténtek, milyen szerepet játszott a magyar adóhatóság.