A franciaországi elnökválasztás második fordulójáig hátra lévő két hétben Marine Le Pennek, a radikális jobboldal jelöltjének bizonyítania kell, hogy nem annyira elvakult, mint apja Jean-Marie Le Pen, a centrista Emmanuel Macronnak pedig el kell hitetnie a választókkal, hogy kellően komoly ember az államfői tisztség betöltéséhez - kezdi háttérelemzését a Bloomberg.

Mindketten valamivel kevesebb mint a szavazatok negyedét gyűjtötték be (a 39 éves Macron majdnem 24 százalékot, a 48 éves Le Pen bő 21 százalékot könyvelhetett el), most az a feladat vár rájuk, hogy meggyőzzék a további kilenc jelöltre szavazó választókat, hogy a második körben rájuk voksoljanak.

Kapcsolódó

Elefánt apuka és kis csákó imázs

Marine Le Pen legnehezebb feladata az lesz, hogy meggyőzze a választókat: nem olyan elefánt a porcelánboltban típusú politikus, mint amilyen az apja volt, akitől átvette pártja, a Nemzeti Front vezetését - derül ki Yves-Marie Cann, az Elabe közvélemény-kutató intézet elemzője szavaiból. Bár jobb az imázsa, mint az apjáé volt, a szavazók többsége nem osztozik a nézetein és rossz véleménnyel van a Nemzeti Frontról.

Macronnak azzal kell szembe néznie, hogy a szavazók nagyjából 40 százaléka radikális, Európa-ellenes jelöltre adata a voksát vasárnap. (Le Pen mellett közel 20 százalékot kapott Jean-Luc Mélenchon, a kommunisták támogatását is élvező baloldali jelölt - a szerk.) Macron nem az az elnök, akit a franciák elképzelnek maguknak - véli Frederic Lazorthes kommunikációs szakember. Be kell bizonyítania, hogy képes vállalni azt az óriási felelősséget, amivel az államfői poszt betöltése jár.

Elképesztő különbség

A május 7-ei második fordulóban két gyökeresen eltérő világkép között kell választaniuk a franciáknak. Le Pen a politikai-gazdasági rendszerrel elégedetlen, a bevándorlással élesen szemben álló szavazókat gyűjtheti be. Olyan emberek szavazatára számíthat, akik Nagy-Britanniában a brexit, az USA-ban Donald Trump győzelmét alapozták meg. Macron a radikális nacionalista felfogás ellenkezőjét képviseli: nincs komoly baja a globalizációval és támogatja az európai integrációt.

A Nemzeti Front esetén lényegében tradíció, hogy mind a helyi, mind az országos választásokon jól szerepel az első fordulókban és rosszul a második körben. Az Ipsos legfrissebb, vasárnap készült gyors felmérése szerint az elnökválasztás második fordulójában Le Pen a szavazatok 38, míg Macron 62 százalékára számíthat.

Van egy olyan probléma, amellyel mindenképpen szembe kell nézniük, akármelyiküket is választják a franciák államfőjüknek. Biztosra vehető, hogy a júniusi parlamenti választáson olyan törvényhozás alakul ki, amelyben pártjuknak - pontosabban Macron esetén a mozgalmának - nem lesz többsége. Egy kedvezőtlen hatalmi társbérletre kell tehát berendezkedniük, ami alaposan megnehezítheti terveik végrehajtását.

Elmaradt a pofára esés

Itt tennünk kell egy fontos megjegyzést: a közvélemény-kutatók - szemben a brexit népszavazási győzelme és a Donald Trump amerikai elnökké választása előtti jóslataikkal, amelyek a végeredmény ellenkezőjét jelezték előre - ezúttal tökéletesen eltalálták a befutót. Nem csupán a sorrendet, de egy százalékpontos határon belül a szavazati arányokat is eltrafálták. Még a csütörtöki párizsi lövöldözés nem borította fel a várakozásaikat.

Nem adja fel

Le Pen tisztában lehet a feladatával - erre utal, hogy már a vasárnapi szavazás előtti utolsó nagygyűlésein is elkezdett behúzódni középre. Bár választási ígéretei között szerepel az euró elvetése (a nemzeti valuta visszaállítása), mivel a franciák többségének nincs baja a közös európai valutával, hogy, hogy nem, nem erről beszélt.

Ehelyett másik fontos kampánytémáját hangsúlyozta, az iszlámot, a bevándorlást, a terrorizmus és a nemzeti identitás elvesztését ostorozta. Szakértők szerint ennél messzebb kell mennie a "cukiságkampányban", ha javítani akarja elnökválasztási esélyeit. El kell hagynia az euró elvetésének tervét, ha nem így tesz, nem nyerhet.

Cann szerint főként az idősebbek, illetve a tehetős középosztálybeliek, a felsőbb osztálybeliek körében kell erősítenie, mert ezekben a csoportokban halvány a támogatottsága. Ezekben a rétegekben két és félszer több szavazatot kellene szereznie, mint amennyi az első körben összejött.

Kedves gyerek

Macron ütőkártyája, hogy ő volt a legkevésbé megosztó személyiség az elnökjelöltek között. Le Pen kifejezetten megosztó. Francois Fillon a mérsékelt jobboldal jelöltje, aki a szavazatok ötödét gyűjtötte be vasárnap, és a Benoit Hamon, a kormányzó szocialisták aspiránsa, aki bő hat százalékot kapott, arra szólította fel szavazóit, hogy május 7-én voksoljanak Macronra.

Fillon és Hamon szavazóinak többsége teljesíti ezt a kérést - véli Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető elemzője. Le Pen azzal kezdheti ki hitelességét, hogy egy francia elitegyetemen végzett és befektetési bankárként kezdte karrierjét, azaz az elithez tartozik, miközben függetlenként indulva a változás képviselőjének állítja be magát.

Nem akarok f...kat szolgálni!

Úgy tűnik, enyhén szólva nehezen viselte el Daniel Delomez, az észak-franciaországi Annezin település polgármestere, hogy településén a szavazatok 38 százalékának megszerzésével Le Pen nyerte az elnökválasztás első fordulóját. Katasztrófálisnak minősítette az eredményt, hozzátéve: lehet, hogy lemond, mert nem akarja az életét f...k szolgálatának szentelni. Jellemző, hogy a városban a másik radikális jelölt, Mélenchon lett második közel 20 százalékkal. Delomez nagy sikert aratott megjegyzésével a közösségi médiában, egyesek bálványozzák, mondván, javította az emberiségről alkotott véleményüket.