A Magyar Nemzeti Bank rászorítja a kereskedelmi bankokat, hogy növeljék a kormány finanszírozását annak érdekében, hogy a magyar államadósság besorolása visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába - kezdi az kéthetes betétekkel kapcsolatban tegnap bejelentett döntés ismertetését a Wall Street Journal (WSJ). A magyar jegybank szeptembertől kezdve változtat a nála elhelyezhető megtakarítások feltételén, hogy állampapírok vásárlására ösztönözze a pénzintézeteket.

A cél nem új: növelni akarják a forintban ketyegő államadósságot, vissza akarják szorítani a devizatartozásokat. A külső finanszírozással összefüggő sérülékenység csökkenése javíthatja Magyarország besorolását, mert mérsékli az ezzel járó pluszköltségeket és kockázatot - derül ki a lépést indokló MNB-közleményből.

Kapcsolódó

Az adósság mértéke Magyarország Achilles-sarka. A bruttó adósság a pénzügyi világválság előtt elérte a GDP 120 százalékát - emlékeztet a WSJ. Ahogy a bankok megszabadultak rossz hiteleiktől, a külső tartozások a múlt év végére a GDP 86 százalékára estek. A központi bank abban bízik, hogy tovább tudja csökkenteni ezt az arányt.

Terelik a pénzt

A Fitch a múlt hónapban stabilról pozitívra javította a magyar adósságok besorolására adott kilátását, ám továbbra is a bóvli kategóriába tartja nyilván a tartozásokat. A hitelminősítő a folyó fizetési mérleg többletével, a fegyelmezett költségvetéssel és a kisebb külső kamatfizetésekkel indokolta döntését. Az utóbbi köthető a külső adósság mérséklődéséhez.

Ami a kéthetes betétet illeti, abban jelenleg 5,5 ezer milliárd forintot tartanak ebben a bankok. Szeptembertől ennek túlnyomó része helyett három hónapos, fix kamatozású jegybanki betétet kínálnak majd nekik. Ez kevésbé rugalmas, mint az előbbi, részben hosszabb futamideje, részben amiatt, hogy a pénzintézetek nem használhatják fel fedezetként mérlegükben.

Jó lesz ez, biztosan

Matolcsy György, az MNB elnöke elnöke azt mondta újságíróknak, hogy a kereskedelmi bankok vezetői örvendeztek a változtatás hallatán. Ez igazolhatja Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója, aki a WSJ cikke szerit megérti és egyetért azzal a jegybanki törekvéssel, hogy csökkentsék Magyarország külső sérülékenységét.

A betéti feltételek változása nem teszi könnyebbé az OTP életét, de megbirkóznak vele. Hosszabb távon kifizetődik a befektetőknek, ha Magyarország visszakerül a befektetésre ajánlott adóssággal rendelkező országok közé. Ez előbb-utóbb csökkenteni fogja a kockázatot.

A változás és néhány további lépés eredményeként a bankok rákényszerülnek, hogy a jövő év végéig 1,5 ezer milliárd forint értékű államkötvényt vegyenek - véli a jegybank. A lépés úgy működik, mint egy monetáris enyhítési intézkedés, a hitelminősítők dolga, hogyan értékelik ezt.