A nagy közösségi-technológiai vállalatok azt állítják, hogy az május 23-27-ei európai parlamenti (EP)-választások előtt nem jutottak a nyomára jelentős kísérletnek, amelynek az lett volna a célja, hogy megzavarja a szavazást vagy eltorzítsa annak eredményét - kezdi a kiberháború állásáról szóló beszámolóját a Financial Times. Korábban sokan aggódtak, hogy nehéz lesz levadászni a 427 millió választót megmozgató voksolás befolyásolására irányuló kísérleteket.

A Facebook, a Twitter és a Google speciális intézkedéseket tett a rosszindulatú beavatkozások lekapcsolására. A választás előtti napokig nem találták jelét annak, hogy bizonyos csoportok vagy kormányok a kibertérben folytatott akciókkal akarnák a saját érdekeiknek megfelelően befolyásolni az EP-választásokat.

Kapcsolódó

A cégek rákészültek az újabb csatára, kihasználták a 2016-os brit brexitnépszavazáson és amerikai elnökválasztáson szerzett tapasztalataikat. Akkor például orosz hirdetők 100 ezer dollárért vásároltak reklámokat a Facebookon, amelyeket 4,5 millióan láttak az elnökválasztás előtt. Ebben például azzal az átveréssel akarták távol tartani a szavazástól afroamerikaiakat, hogy azt állították, otthonról is voksolhatnak.

Más gondok

Miközben azonban nincs bizonyíték arra, hogy koordinált, államilag támogatott dezinformációs kampányok folynának a világhálón, a cégek küszködnek a gyakran fals, ideológiailag eltorzított információkkal, amelyekkel nacionalista pártok és aktivisták szórják meg az oldalaikat. Nemzetek feletti, nem állami szervezetekről van szó, például alternatív jobb vagy szélső jobboldali csoportokról, amelyek helyi információfogyasztókkal kerülnek kapcsolatba - fejtegette Sasha Havlicek, az Institute for Strategic Dialogue kutatóintézet igazgatója. Ez az agytröszt az internetes propaganda kutatásával is foglalkozik.

Az Avaaz nonprofit szervezet májusban három szélső jobboldali spanyol hálózatot talált, amelyek 1,4 millió embert értek el, továbbá 23 olasz oldalt azonosított, amelyek 2,46 millió követőt számláltak a Facebookon. Ezek bevándorló-, LMBT-, iszlám-, feministaellenes és más hasonló tartalmakat terjesztettek, beleértve ebbe a bevándorlókról szóló hamis információkat.

Ezek egyike egy videó volt, amelyet 10 millióan láttak. A felvételeken bevándorlók összetörnek egy rendőrautót, ám kiderült, hogy a jelenet valójában nem tudósítás, hanem egy filmből vett részlet. A Facebook nem jött erre rá, csak a civilek bejelentése után törölte a tartalmat az oldalairól.

Vadászat

Látva az ilyen tevékenységet, mindhárom nagy technológiai cég külön figyelmet fordít az ilyen "civil" kommunikáció monitorozására Európa-szerte. A Facebook 500 fős külön csapattal monitorozza a világon zajló választások körüli társalgásokat, a cég azzal fényezi magát, hogy összesen 30 ezer ember foglalkozik az oldalain folyó kommunikáció biztonságával, ami háromszorosa a 2017-es létszámnak. Így emberi munkaerővel és automatikus módszerekkel is takarítják a hamis profilokat vagy csoportokat, illetve a gyűlöletbeszédet és a választók megtévesztését szolgáló tartalmakat, Ugyanakkor van, amit nem törölnek le, csak jelzik, hogy kétséges tényállításokat tartalmaz.

A Twitter más utat választott: ez a cég a technológiáját fejlesztette azzal a céllal, hogy az automata módon tisztogassa a rendszerét. A Google arra helyezi a hangsúlyt, hogy az oldalain a legfontosabb információk kerüljenek az első helyekre, például azok, amelyek tájékoztatják a választókat a lehetőségeikről és a teendőikről. Ezt minden országban helyi nyelven teszik közzé.

Ne magukat osztályozzák!

Civil szervezetek azonban óvatosságra intenek a nagy internetes cégek saját beszámolóival kapcsolatban, mivel senki sem lát bele az adataikba, így nem tudja ellenőrizni azok megbízhatóságát. A káros tartalmak kiszűrését nem lehet teljesen megoldani speciális algoritmusok segítségével. A közösségi site-okon keringő információk forrását jól el tudják rejteni a feladóik - mondja Jenni Sargent, a választások idején folyó online kommunikációt figyelő First Draft nonprofit szervezet igazgatója.

Az Európai Bizottság is többet vár a cégektől. Azt akarja, hogy a Facebook és a Twitter részletes információt adjon arról, hogyan szűrik ki a káros tevékenységet folytató szereplőket az oldalaikról. Emellett választ vár a Facebooktól arra a kérdésre, hány európai felhasználót érintett a márciusban Észak-Macedóniában, Koszovóban és Oroszországban lekapcsolt nyolc trollhálózat működése. Nem akarjuk, hogy ezek a platformok a saját maguk osztályozzák a saját tevékenységüket! - foglalta össze a lényeget Julia King, az EU kiberbiztonság ügyében illetékes biztosa.