Számottevően eszkalálódott az Oroszország, Ukrajna, az EU és az USA közötti konfliktus azzal, hogy Kelet-Ukrajna felett tegnap lelőttek egy malajziai utasszállító repülőgépet közel 300 emberrel a fedélzetén - idézi a Bloomberg Ian Bremmer, az Eurasia Group kutatócsoport elnöke véleményét. A katasztrófát senki sem élte túl, a roncsok másfél kilométeres körzetben szóródtak szét. Az ukrán légtér egy részét lezárták.

Az ukrán belügyminiszter az oroszbarát szeparatistákat, az utóbbiak az ukrán hadsereget vádolják a gép megsemmisítésével. A repülőt egy orosz gyártmányú Buk föld-levegő rakéta találta el a hírek szerint. Bremmer pontokba foglalja, milyen következményei lehetnek az esetnek, amely destabilizálja a mostanra kialakult helyzetet.

Kapcsolódó

Kényszerpályán

Az új ukrán vezetés, élén a májusban megválasztott Petro Porosenko államfővel a közvélemény nyomása alá kerül: az ukrán társadalom többsége a korábbinál keményebb fellépést vár el a Délkelet-Ukrajna egy részének leválasztásáért harcoló szeparatista csoportok ellen.

Növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek közvetve vagy közvetlenül belekeverednek a konfliktusba, továbbá mélyül azok - az EU-tagállamok és az USA - érintettsége, akik már eddig is részesei voltak annak. Az ukrán kormány kénytelen lesz határozottabb katonai támogatásért fordulni az Egyesült Államokhoz. Az EU-tól keményebb gazdasági kiállást várnak.

A USA eddig igyekezett visszafogni katonai részvételét, mivel azzal élesebben szembe került volna Oroszországgal. Az EU-tagországok pedig megosztottak a Moszkvával szembeni szankciók ügyében. Ha azonban kiderül, hogy az orosz támogatást élvező szakadárok lőtték le az utasszállítót, akkor Washington is követelni fogja Brüsszeltől, hogy tekintet nélkül az európai vállalatok oroszországi érdekeire fogadjon el keményebb szankciókat.

A több hónapos viszály alatt Oroszország folyamatosan fenntartotta magának a jogot arra, hogy szükség esetén beavatkozzon az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelme érdekében. Ez vészterhessé teszi az amerikai hadügyminisztérium hírét, amely szerint az orosz hadsereg újra megerősíti állásait a gyengén védett ukrán-orosz határ mentén.

Fegyverkezés

A jelentés szerint megduplázták a harckocsik és a felfegyverzett járművek számát, illetve rakétakilövő állomásokat telepítettek a körzetbe. Emellett a Pentagon attól tart, hogy további nehézfegyverek juthatnak el Oroszországból a szeparatistákhoz. A washingtoni külügyminisztérium szerint Moszkva megengedte, hogy a szakadárok "Donyecki Népköztársaság" névre keresztelt "állama" toborzóbázist állítson fel Moszkvában.

Bremmer véleménye szerint az utasszállító gép lelövése várhatóan tovább hűti az ukrán válság miatt már eddig is meglehetősen fagyossá vált orosz-amerikai kapcsolatokat. A hidegháború óta a legrosszabb helyzetre számíthatunk.

Hangfelvételek - szakadárok lehettek

Eközben amerikai források szerint meg lehet állapítani, ki lőtte le a gépet. Az USA folyamatosan figyeli a térséget műholdakkal és más hírszerzési eszközökkel, amelyek adatainak kielemzése után rövid időn belül ki tudják deríteni honnan jött a rakéta.

Egy nem hivatalos hangfelvétel szerint a szeparatisták egy ukrán katonai szállítógép lelövésére készültek - ilyenből többet is megsemmisítettek, bár azok jóval alacsonyabban szálltak, mint a tízezer méter magasabban közlekedő utasszállító. Egy további, uniós forrásból előkerült hangfelvételen már arról beszélnek, tévedésből lelőttek egy polgári gépet. (A hangfelvétel átiratát az Index oldalán olvashatják.) A fekete doboz hírek szerint a szakadároknál van, akik csak Moszkvának hajlandók azt átadni.