Az athéni kormány megkapta az eurótagállamok pénzügyminiszterei és Nemzetközi Valutaalap támogatását ahhoz, hogy négy hónappal meghosszabbítsák az országnak nyújtott EU-IMF hitel lejáratának határidejét - jelentette a Reuters. Ha a tagországok egyenként jóváhagyják ezt a döntést, akkor a görögök hozzáférhetnek a csomag utolsó, bő hétmilliárd eurós részletéhez. A Görögország túlélését biztosító támogatás megszerzése érdekében azonban Athén feladata balos reformterveit és letette a főesküt, hogy a szociális gondok orvoslása érdekében tervezett intézkedései nem fogják felborítani a költségvetés egyensúlyát.

Athén hétfő éjjel nyújtotta be vállalásainak hatoldalas listáját, amelyet Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter írt alá. Ebben lemondott a nagyobbik kormánypárt, a baloldali Sziriza számos választási ígéretéről. Nem állítják le a privatizációt, nem növelik a jóléti kiadásokat és a minimálbért, minden lépés előtt konzultálnak a donorokkal és az intézkedések a költségvetés szempontjából semlegesek lesznek.

Hátrálnak

Nem teljesítik azt az ígéretet, miszerint azonnal megemelik a minimálbért, ehelyett kollektív béralkut indítanak a szociális partnerekkel a minimálbér későbbi növeléséről és minden ezzel kapcsolatos döntést csak az országot finanszírozó intézmények egyetértésével hoznak meg. Átalakítják a közszféra bérrendszerét, mégpedig úgy, hogy ne legyen szükség további bércsökkentésekre, de a teljes közalkalmazotti bértömeg ne emelkedjen.

Athén megígérte a nyugdíjalapok konszolidálását, amivel megtakarításokat érhetnek el ezekben. Megszüntetik azokat a kiskapukat és ösztönzőket, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonuljanak. Ezzel igyekeznek megkeresni az arany középutat a kormánypártok és a donorok elvárásai között: az előbbiek el akarják kerülni a további nyugdíjcsökkentéseket, a utóbbiak le akarják faragni a nyugdíjkiadásokat.

A listán szerepel az adópolitika reformja is: javítják az adóbehajtás hatékonyságát, visszaszorítják a feketegazdaságot. Emellett szoros ellenőrzés alá veszik a kormány kiadásainak minden egyes tételét. Ennek szellemében 16-ról 10-re csökkentik a minisztériumok számát. Végül megígérik, hogy nem nyúlnak bele a bankrendszer piaci működésébe, azaz nem tervezik a tőkeáramlás korlátozását.

Vegyes fogadtatás

A görögök ígéretei vegyes fogadtatásra találtak. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő sokkal konkrétabb vállalásokat várt, a lett jegybank elnöke kételkedik abban, hogy jelentős bevételeket tudnának elérni az adóelkerülés, illetve a csempészet visszaszorításával.

A piacok viszont ujjongva fogadták a már a megállapodás lehetőségének hírét is. Az athéni börze kedden délutánig nyolcszázalékos pluszt szedett össze, amivel két és fél éves csúcsra hágott, a tízéves állampapírok hozama - szintén a megélénkülő keresletnek köszönhetően - több mint három százalékponttal csökkent.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője jó kezdetnek nevezte a görög pakkot és ennek jegyében kezdeményezte a testület telefonos távkonferenciáját a javaslatok értékelésére. Ennek pozitív végeredményében még Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter, a görögökkel szemben héja álláspontot elfoglaló csoport egyik tagja is bízott, és mint a feltűnően rövid tanácskozáson kiderült, nem alaptanul.

Dijsselbloem azonban tett egy olyan célzást is az Európai Parlament előtt, amely kemény további tárgyalásokat ígér. Azt hiszem át kell gondolnunk Görögország további támogatását - fogalmazott. Ezzel arra célzott, hogy a négy hónapos haladék lejárta után újabb hitelcsomagra lesz szüksége Athénnek. A német DIW gazdaságkutató intézet ezzel megegyező elemzéssel állt elő, amely szerint nyáron újabb 30-40 milliárd euróra lehet szükségük a görögöknek.