Kisida Fumio, Japán új miniszterelnöke letette a főesküt, hogy szakít pártja és a kormány eddig folytatott neoliberális-fundamentalista gazdaságpolitikájával, amelyet elődje Abe Sinzo miniszterelnök nevéről Abenomicsnak kereszteltek, és meghirdetése idején azzal kecsegtetett, hogy lendületbe hozza az egy évtizeden át nulla gazdasági növekedéssel küszködő japán gazdaságot. Az új kormányfő azonban úgy látja, az Abenomics nem hozott a társadalom minden rétegét érintő, kellően széles gazdasági gyarapodást – mondta a politikus a Financial Timesnak.

Miközben nem kívánja visszacsinálni a gazdasági szabályozási reformot, azt szeretné, ha csökkenne a különbség a jómódú és kevésbé jómódú japánok között. Az Abenomics egyértelműen hozott eredményeket a GDP növekedése területén, segített javítani a vállalatok jövedelmezőségét és növelte a foglalkoztatást, ám nem tudott elindítani egy „gyógyulási ciklust”, ami az előbb említett módon javított volna a szigetország társadalmán - fejtegette.

Kapcsolódó

A „gyógyulási ciklus”, amiről beszél, mindenkinek emelné a jövedelmét, nem csak bizonyos rétegeknek – célzott arra, hogy az Abenomics egyik hatása a tőzsdei befektetések értékének megduplázódása volt. Ez a felfogás vezethet el a kapitalizmus új formájához, amely különbözni fog attól, amit ismerünk. Japánban egyébként a neoliberalizmus az 1990-es és 2000-es évek reformjaira vonatkozik, ami deregulációt, privatizációt, munkaügyi reformot foglal magában, nem a költségvetési kiadások lefaragását.

Kiszámított kockázat

A brit üzleti lap értékelése szerint ezzel a fordulattal Kisida kiszámított kockázatot vállal az október 31-ei parlamenti választások előtt. A mostanában készült közvélemény-kutatások 50 százalék körüli népszerűségi indexet hoztak ki neki, ami elmarad elődei adataitól kormányra kerülésük időszakában. Ezért a szakértők arra számítanak, hogy rövid türelmi időszakot kap a szavazás után bármilyen reform elindítására.

Fogadkozása ellenére azért választották meg a kormányzó Liberális Demokrata párt élére – a második világháború óta szinte kizárólag ez a politikai erő állt Japán élén –, mert a folyamatosságot, a politikai stabilitás fenntartását várják tőle. Annak ellenére, hogy igyekszik szabadulni ettől az imázsától, gyorsan visszatáncolt attól a tervétől, hogy emeljék a tőkejövedelmek adóját, miután ennek lehetőségére megzuhant a tőzsde.

Kisida egyebek mellett adókedvezményekkel akarja arra ösztönözni a vállalatokat, hogy emeljék az alkalmazottaik bérét, és növelni akarja az egészségügyi és más gondozói munkát végző dolgozók bérét. Úgy véli, helytelen az a felfogás a gazdaságról, hogy az a „természetes kiválasztódás” elvén működik, azaz csak az üzletileg sikeres szereplőknek van létjogosultsága.

Stratégiai együttműködés

További terve, hogy stratégiai együttműködést ajánl a vállalatoknak a jövőbeli növekedés hátterének megteremtésére, például a szigetország chipgyártásának bővítésére, ami ellensúlyozhatja, hogy a globális beszállítói láncok szétszakadása miatt hiány alakuljon ki bizonyos alkatrészekből, ahogy az az autókban használatos komputerchipek esetén történt.

Az új miniszterelnöknek emellett meg kell birkóznia a geopolitikai környezet változásával, Kína erőszakosabbá válásával a nemzetközi porondon, és az arra adott amerikai válasszal. Elmondása szerint kormánya nem fogja forszírozni, hogy Japán csatlakozzon az USA, Ausztrália és az Egyesült Királyság új katonai együttműködéséhez. Pártja frakciójának tagjaként úgy ismerték, mint aki galamb álláspontot foglal el Kínával kapcsolatban, ám kormányfőként azt várják majd tőle, hogy erősítse a szigetország védelmi képességeit. A választásra készülve a párt a védelmi kiadások megduplázását ígéri, amire korábban nem volt példa.