„A kereskedelmi kapcsolatok és a multinacionális termeléshez való hozzáférés megszakadása csaknem 12 százalékkal csökkentheti a reáljövedelmet, és a reál bruttó hazai termék tartós csökkenését eredményezheti Oroszország számára” – állapította meg az Economics Letters című folyóiratban megjelent tanulmányában Hsziaj Du és Zi Vang, a kínai Sanghaji Pénzügyi és Közgazdasági Egyetem munkatársai.

„Ez a jóléti veszteség főként a külföldi késztermékekhez és köztes termékekhez való hozzáférés elvesztése miatt következik be” – írják elemzésükben a közgazdászok a Bloomberg szerint.

Vlagyimir Putyin háborújának következményeiről szóló eddigi egyik legkedvezőtlenebb értékelés azt modellezte, hogy Oroszország elszigetelődik minden gazdaságtól, kivéve Kínától, a legnagyobb kereskedelmi partnertől. Bár Kína nem csatlakozott a szankciókhoz, a másodlagos szankciókba való beleszólás kockázata továbbra is korlátozza az üzleti kapcsolatokat.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és szövetségeseik a február 24-i invázió óta több szankciós kört is keresztülvittek, olyan korlátozásokat léptetve életbe, amelyek most az energiától a pénzügyekig terjednek, és külföldi vállalatok százait késztették távozásra. Bár az orosz gazdaság alkalmazkodott, és valószínűleg az első félelmeknél kisebb recessziót fog elszenvedni, a hosszú távú károk nehezebben számszerűsíthetők, de a jelek szerint fájdalmasak, sőt a vártnál is fájdalmasabbak lehetnek.

A kínai közgazdászok úgy találták, hogy Oroszország kisebb, de még mindig jelentős, közel 10 százalékos jóléti veszteséget szenved el még akkor is, ha a szankciók csak a kereskedelmet érintik, és a termelési kapcsolatok érintetlenül maradnak. Modelljük 44 gazdasági rendszert és 34 ágazatot vizsgált.

„A multinacionális termelés fontos a gazdasági szankciók hatásainak megértéséhez. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a közelmúltbeli hírekre, amelyek szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta sok nyugati multinacionális vállalat kivonult Oroszországból” – fejtették ki álláspontjukat.

A tanulmány szerint a gazdasági visszahatás, ha csekély mértékben is, de Oroszországon túlra is kiterjed. A kereskedelem és a termelés leállítása 0,56 százalékkal csökkenti a kelet-európai országok reáljövedelmét, Nyugat-Európában pedig 0,25 százalékkal viszi lejjebb ezt a mutatót.