A kínai tartományi kormányok versenyt futnak az idővel, hogy a területükön működő állami vállalatok egy részének „járványszerűen terjedő” bedőlése előtt felállítsák azokat a pénzügyi mentőalapokat, amelyek forrásaiból kisegíthetik a bajban lévő cégeket – írja a Financial Times. Az elmúlt időszakban egymás követték a csődök, ami nem kerülte el a külföldi befektetők figyelmét sem. A nyilvánosan elérhető adatok szerint hat kínai tartományban állítottak fel hitelgarancia-alapot összesen legalább 110 milliárd jüan (17 milliárd dollár, a paksi bővítésre adott orosz hitel közel másfélszerese) értékben az elmúlt év vége óta.

A csődhullámban például tavaly megrendült az angol elnevezésével Yongcheng Coal and Electircity Holding Group, ami válságba sodorta Kína harmadik legnépesebb tartománya, Honan gazdaságát. A cég nem tudta kifizetni 180 ezer munkavállalója bérét, továbbá egy egymilliárd jüanos lejárt hitelét. Egy egész tartomány bajba került gazdaságilag egyetlen állami tulajdonú vállalat kötvénytartozásának bedőlése miatt – mondta egy honani tisztviselő. A tartomány áprilisban hozta létre pénzügyi mentőalapját.

Kapcsolódó

A kínai gazdaság ugyan gyorsan magára talált a 2020 elején kirobbant koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból, ám a kilábalás egyenetlen, elsősorban az olyan tartományokban gyenge, amelyek kiszolgáltatottak az állami vállalatoknak. Az ilyen cégek által kibocsátott, rossz kötvényadósság értéke tavaly elérte a 119 milliárd jüant, ami a legmagasabb azóta, hogy Peking hozzájárult ahhoz, hogy az állami cégek csődbe mehetnek. A helyzet romlását jelzi, hogy ez az összeg 2019-ben 22 milliárd jüan volt. Nem véletlen, hogy a befektetők, akik úgy gondolták, hogy a kormány garantálni fogja az állami vállalatok kötvényeinek visszafizetését, aggódnak.

Visszájára sülhet el

A tartományi mentőalapokkal a helyhatóságok igyekeznek megőrizni a térségük iránti befektetői bizalmat, ám elemzők szerint ez a stratégia a visszájára sülhet el. Felhívják ugyanis a figyelmet a hitelproblémára, amiről a befektetőknek jó ideje az a véleményük, hogy időzített bombaként ketyeg a kínai gazdaságban. A pénzügyi mentőalapok azt az üzenetet küldik a piacoknak, hogy a hatóságok be fognak avatkozni, ha kell, ám ezektől nem fognak jobban működni a félremenedzselt állami vállalatok – mondja Zhang Pan, a sanghaji Raman Capital vagyonkezelője.

A pekingi vezetés az 1990-es években több tíz ezer veszteséges állami céget zárt be, ám azóta más szelek fújnak kínai fővárosban. A jelenlegi államfő, Hszi Csin-ping szerint ezek a vállalatok a gazdaság bástyái. Akkoriban Csu Zsung-csi miniszterelnök filozófiája szerint jártak el, ami úgy szólt, hogy „tartsuk meg a nagyot és hagyjuk veszni a kicsit”.

Megkopasztják a jókat

Ennek éppen ellenkezője történik, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi mentőalapok forrását a helyhatóságok ellenőrzése alatt lévő, jól működő vállalatoktól szedik össze. Honanban például a szénbányáktól a rézfeldolgozókig 26 állami vállalat dobta össze a hitelgarancia-alap 30 milliárd jüanos tőkéjét. A tartományi vezetés azt várja, hogy segítsünk egymáson, amikor a külső finanszírozási források elapadnak – mondta a mentőalap egyik részvényese, a Pingmei Shenma Group energiakonglomerátum egyik menedzsere.

A Yongcheng Coal említett csődje idején a tartományban tíz százalékkal zuhantak a hitelkihelyezések és visszaesett a vállalati kötvénykibocsátás is. Ezt látva a pekingi kormány ígéretet tett arra, hogy segít a helyi vezetőknek a bajba került állami cégek megmentésében, aminek köszönhetően idén csak egy került olyan helyzetbe, hogy nem tudta visszavásárolni kötvényeit. A befektetők azonban nem lettek nyugodtabbak, mert úgy látják, hogy ez csak rövid távú segítség. Az egyik tartományi pénzügyi mentőalap egyik befizető cégének vezetője azt mondta, hogy nem számítanak ennek a befektetésnek a megtérülésére, politikai megfontolásokból toltak pénzt az alapba, nem üzleti számítás alapján.