A Jefferies elemzői szerint Kína népessége hamarosan csökkenésnek indul, ráadásul gyorsabban, mint azt sokan gondolták volna: az ázsiai ország lakosságszáma 2022-ben elérheti a csúcsát - írja a Financial Times.
A születések számának erőteljes csökkenése negatívba húzza a természetes népességnövekedést. Történelmileg negatív népmozgalmi egyszer fordult elő, még az 1960-as években, amikor a nagy éhínség miatt a halálozások száma évi 3 millióval meghaladta a születések számát. Ha a születések száma 2020-tól kezdve évi 20 százalékkal csökken, a halálozások száma 2025-ben körülbelül 6 millióval fogja meghaladni a születések számát. Az elemzők becslései szerint Kína népessége 2022-ben éri el a csúcspontját, ami majdnem 10 évvel korábbi, mint az ENSZ erre vonatkozó becslése.
A jelek arra utalnak, hogy ez már elkezdte átalakítani a gazdaságot is: vicces, de gyakorlati példa, hogy a pelenkagyártók a gyermekek helyett az idősebb vásárlókat kezdik előnyben részesíteni. Eközben a magántőke egyre nagyobb érdeklődést mutat a temetkezésre használható területek és temetkezési szolgáltatók iránt.
A helyzet hasonló lehet, mint Japánban volt 1989-ben: ott is az adóssághalmozás miatt bebukó ingatlanbuborék hozta el a demográfiai fordulatot. Kínában most az Evergrande által indított válsághullám teremt hasonló körülményeket. De 30 éve Japánban is az volt a helyzet, mint a most 1,5 milliárdos országban: a részvények masszívan alulteljesítenek a külföldi társaikhoz képest. Az egyetlen dolog, ami hiányzik a párhuzamból az a rendkívül nyereséges vállalkozások armadája - a Toyota, a Sony, a Honda és például a Nintendo -, amelyek a munkavállalók kárára kezdenek többlet megtakarításokat felhalmozni.
A Financial Times elemzői szerint így nem lehetetlen, hogy a jegybank, vagyis a Kínai Népbank sokkal gyorsabban kezdene kamatot csökkenteni, mint a Bank of Japan az 1990-es években. A makromedvék már régóta arra számítanak, hogy a nyugati gazdaságok a japánosítás csapdájába esnek. Kína talán megelőzi őket.