Tavaly szeptemberben szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai járműgyártók ellen az Európai Bizottság – a vád szerint Peking olcsó elektromos autóival elárasztja az uniós piacot, leszorítja az eladási árakat és hátrányos helyzetbe hozza az európai – június 12-én jelentette be az EB, hogy ideiglenes védővámok fog kivetni az itt működő elektromos autógyártó cégekkel szemben.
Kína exportálná a feleslegét
Elsősorban a járműgyártásra épülő, németországi ipart veszélyezteti a kínai terjeszkedés. Sander Tordoir, az Európai Reformok Központjának vezető közgazdásza az Euroactivnak elmondta: probléma túlmutat a járműiparon, a kínai kivitel egyre inkább fenyegeti Európa vezető exportgazdaságát.
Tordoir szerint Peking az export támogatásával szeretné életben tartani a nem rentábilis hazai vállalatokat , a közgazdász elmondta:
A veszteséges ipari cégek száma Kínában jelenleg 180 000, ami legalább háromszor annyi, mint az elmúlt 25 év bármelyik időszakában.
Az elemző úgy látja, ezen államilag támogatott, exportorientált cégek kifejezetten „az [ipari] értéklánc magasabb végére”, így az autók, gépek, vegyi anyagok és számítógépes chipek termelésére fókuszálnak. Vagyis Peking ipari támogatásai és általános ipari stratégiája
pontosan azokra az ágazatokra összpontosított, ahol Németország általában a legerősebb, mind termelőként, mind exportőrként.
2023-ban az összesített németországi export
- 17 százalékát az autóipar,
- 14 százalékát a gépek exportja
- és 9 százalékát pedig a vegyipar tette ki.
Ulrich Ackermann, a német gépgyártók szövetségének (VDMA) külkereskedelmi igazgatója szerint „Kína annyi gépet gyárt, mint a következő négy ország együttvéve", ráadásul a belföldi kereskedelem gyengülése ellenére a szokásos módon folyik a termelés. Ackermann úgy látja, a kínai kormány
olyan gyárakat tart fenn, amelyek nem életképesek, hatalmas túlkapacitásokat hozva létre, amelyek most egyre inkább az exportpiacokra nyomulnak.
A VDMA egy friss elemzése szerint Peking 2001-es 3 százalékról 2022-re 18 százalékra növelte a részesedését a globális gépexport piacon.
2020-ban pedig megelőzte az addig legnagyobb gépexportőrt, Németországot is.
Alicia García-Herrero, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa szerint a cement, az acél és a napelemek területén is kifejezetten nagy volt a kínai túlkapacitás. Az elemző szerint az exportorientált pekingi stratégiai hosszútávon „tönkreteszi az [európai] ipart".
A német gazdaságszerkezet válsága
Sander Tordoir elmondta, hogy Németország a relatíve alacsony bérek és közkiadások révén többet termel, mint amennyit fogyaszt, ami azt eredményezi, hogy más országok kereskedelmi deficittel „felszívják a [német] termelést”. A szakértő szerint Peking is hasonló stratégiát követ, azonban Németországban „nincs olyan masszív, az egész iparágra kiterjedő támogatás, mint Kínában”.
A közgazdász úgy látja, hogy Berlinnek döntést kell hoznia, fenntartja az exportorientált gazdaságszerkezetet „vagy [egy] kiegyensúlyozottabb gazdasági modell felé fordul”.
Az Európai Unió október végéig dönt, hogy az ideiglenes tarifák helyett végleges vámokat vezet-e be a németországi járműgyártást veszélytető, kínai elektromos autókra.