Kína évtizedek óta harcol azért, hogy a világ termőföld területének 6-8 százalékán előállítsa a globális népesség 20 százalékának élelmiszer szükségletét.
A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdődött fejlődés látványos eredményei azt a látszatot kelthették, hogy Kínának esélye van ennek a különleges versenyfutásnak a megnyerésére, ami csak az ipar és a mezőgazdaság különleges teljesítménye, valamint a természeti körülmények kedvező alakulása alapján volt elképzelhető.
Az Ohioi Állami Egyetem kutatói Kína termelési lehetőségeit és élelmiszer igényét vizsgálva megállapították, hogy az ország pótlólagos termőföld területek nélkül nem tudja kielégíteni ezeket az igényeket, amelyek a termelés növelési lehetőségeit jóval meghaladó mértékben emelkednek - írja a farmdocdaily.illinois.edu hírportál cikke alapján az agroinform.
Kína termőföld területe és annak termőképessége a természeti adottságok miatt csak minimális mértékben növelhető. A területének háromnegyed része ugyanis magashegység, a talajok kimerültek, és szennyezettek
A kínai mezőgazdaság teljesítő képessége és az ellátási igények között egy folyamatos szakadék alakult ki, amelyet az import növelésével sem lehet betölteni, sőt a szakadék növekvő tendenciát mutat.
Ennek a szakadéknak a kialakulását és felszámolásának lehetetlen voltát a kutatók bonyolult kalkulációkkal és modellekkel igyekeznek bizonyítani, a kérdés lényege azonban az, hogy az általános életszínvonal emelkedésével minőségi és visszafordíthatatlan változások következtek be a kínai lakosság jövedelmi viszonyainak és élelmiszer-igényeinek alakulásában.
Amerikai elemzők szerint a kínai élelmiszerhiány pótlása a nemzetközi kereskedelemre nem bízható, annak megoldása hosszabb távon mintegy 4 millió hektár termőföld pótlólagos - tehát országon kívüli - bevonásával lenne lehetséges.
A kínai kormány évek óta keresi a külföldi termőföld szerzés lehetőségét. A wsj.com, angol nyelvű hírportál szerint Kína az utóbbi években megszerezte Ukrajna termőföldjeinek egytizedét, és az USA-ban is több százezer hektár föld került a tulajdonába.
Emellett Afrikában is jelen vannak: a Kongói Demokratikus Köztársaságban például az előző rezsimtől engedélyt kaptak arra, hogy 100 000 hektáron pálmaolajat termeljenek, amelynek termesztése káros erdőirtást okoz. Zimbabwéban pedig marhahúst állítanak elő kínai exportra, ahol - ahogy a cikk rámutat - emberek éheznek az alapvető élelmiszerek hiánya miatt.