Peking kereskedelmi többlete a tavalyi évben megközelítette az 1000 milliárd dollárt (több mint 400 billiárd forint). A kínai export elárasztotta a világpiacot, miközben az ország saját vállalkozásai és háztartásai mérsékelték az importra és belföldi fogyasztás szánt költéseket.

Az inflációval kiigazítva Kína 2024-es kereskedelmi többlete meghaladta az elmúlt évszázadban bármelyik más államának az éves többletét.

Habár nominálisan Peking érte el a legmagasabb szufficitet, azonban 1947-ben az Egyesült Államok az (akkori árfolyamon 12 milliárd dolláros) a világgazdaság mintegy 4 százalékának megfelelő többlettel zárt, a tavalyi kínai szufficit aránya viszont nem érte el ezt a mértéket.

Hétfőn közzé tett adatok szerint 2024-ben

  • 3580 milliárd dollár értékben exportáltak
  • és 2590 milliárd értékben importáltak árukat a kínai vállalatok.

A 990 milliárd dolláros különbözet jócskán meghaladta Peking 2022-es, 838 milliárd dolláros rekordját.  A tavalyi adatsorból is kiugróan magasnak számít a decemberi export, ami 104,8 milliárd dolláros egyhavi rekordtöbblethez juttatta az ázsiai államot. 

Apadó belföldi kereslet

Ez a kereskedelmi többlet ellensúlyozta az ingatlanpiaci összeomlás okozta károk egy részét, amely a hazai vállalkozásokat és a fogyasztókat egyaránt megrázta:

  • építőipari munkások milliói az állásukat,
  • míg a kínai középosztály a megtakarításai nagy részét vesztette el.

Ennélfogva a világ második legnagyobb gazdaságának fogyasztói mérsékelték az importra vagy hazai árukra és szolgáltatásokra szánt költéseiket.

A feldolgozóipar dominanciája 

Elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmének köszönhetően zárta történelmi rekorddal Peking a tavalyi évet, ez a szegmens tette ki az ázsiai gazdaság kereskedelmi többletének több mint 10 százalékát. Ezzel szemben az olaj és más természeti erőforrások terén deficettel zárták a 2024-et.

Az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete szerint Kína jelenleg a világ feldolgozott termékeinek mintegy harmadát állítja elő, ami több, mint az Egyesült Államok, Japán, Németország, Dél-Korea és Nagy-Britannia együttes teljesítményének. 

2021 óta Kína nagymértékben visszatért az export felé, és exportnövekedése egyre inkább a világ más, a feldolgozóiparra összpontosító gazdaságainak rovására megy

 
– mondta Brad Setser, a Council on Foreign Relations vezető elemzője. Az szakértők figyelmeztetnek rá, hogy a kínai terjeszkedés komoly veszélyt jelenthet az olyan közepes jövedelmű, a feldolgozóiparukra támaszkodó országokra, mint Brazília, Törökország, India vagy épp Indonézia – írja a The New York Times.

Jönnek a vámok

Az elmúlt időszakban évente több mint 12 százalékkal nőtt a kínai export volumene, azonban ennek az ütemnek csak a felével nagyobodott a kivitel dollárban kifejezett értéke. Ez az árak folyamatosan zuhanásával magyarázható, ami jórészt annak volt köszönhetően, hogy a kínai vállalatok több árut gyártottak, mint amennyit a külföldi vevők hajlandóak voltak megvásárolni. Az amerikai kormányzat és az Európai Bizottság kritikája szerint Peking arra használta fel az állami bankok feletti ellenőrzését, hogy finanszírozza a veszteségesen működő vállalatait, amik így az olcsó dömpingáruikkal kiszorították  a piacokról a versenytársaikat.

Az elemzők szerint talán az elektromos járművek piacán figyelhető meg leginkább ez a folyamat, ennek köszönhetően egykori importőrből idénre a világ legnagyobb autóexportőrévé vált az ázsiai gazdaság. Erre reagálva tavaly az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is vámot vetett ki ezekre a gépjárművekre. Ráadásul a jövőhéten hivatalba lépő Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy fokozni fogja a Pekinggel szembeni, protekcionista kereskedelempolitikát. 

Katasztrófa közeleg: szanaszét verné Trump húzása a kereskedelmet

Az újraválasztott amerikai elnök, Donald Trump vámjai borzasztóan érinthetik több ország gazdaságát is.A részletekről ITT olvashat