A kínai gazdaság jelenlegi helyzetéről, a túlhevült ingatlanszektor és az árnyékbankrendszer helyzetéről és a válságjelenségeket kísérő deflációról Cherlene Chu, az Autonomous Research szenior elemzője, a Fitch Ratings korábbi munkatársa beszélt egy interjú során, melyet a Marketwatch publikált.

Pénzügyi válság veszélye

A kínai ingatlanfejlesztők már egy ideje nyomás alatt állnak a szektor túlhevültsége miatt, de átmenetileg úgy tűnt, hogy sikerült ezt mérsékelni. Most, hogy a gazdaság más ágaiban is jelentkeznek problémák, a háztartások és a vállalatok bizalma megrendült a gazdasági helyzetet illetően, ezért visszafogták kiadásaikat, adottak lettek a feltételei egy komolyabb  pénzügyi válságnak, először azóta, hogy a 70-es évekig tartó szigorú kommunizmus után az ország a gazdasági nyitás útját választotta.

Járványhatás

A problémák fokozatosan alakultak ki, amint a gazdaság túlfűtötté vált, de a világjárvány, amely épp Kínából indult, felszínre hozta ezeket. A kormány az első wuhani járványkitörés elfojtása után zéró-covid politikát folytatott, és egyúttal közben megpróbálta szabályozni az ingatlanszektort, miközben a nagy internetes cégekre is lecsapott, de ezek az intézkedések nem hoztak sikert. A covid omikron variánsát, amely már sokkal kevésbé volt halálos de erősebben fertőzött, már nem tudták feltartóztatni, ezért végül fel kellett oldani a korlátozásokat.

A járványnak más utóhatása is lett, amely a kínai exportot érinti: az ellátási láncok korábbi akadozása miatt a cégek a felhasználás illetve az összeszerelés miatt a célpiacokhoz közelebb telepítik a termelést. Ez Kína számára érzékeny veszteség, hisz a globalizációs folyamatok során Kína a világ gyára lett, és ez a szerep most csökkent, miközben a túlfejlesztett ingatlanszektor összeomlik, és magával ránthatja az azt finanszírozó árnyék-bankrendszert, sok magánember megtakarítását veszélyeztetve.

Ciklikus és strukturális problémák

Az elemző szerint így egyszerre több probléma jelentkezik: ciklikus és gazdaságszerkezeti problémák egyaránt, ráadásul az óriási ország helyi kormányai (ha választanák őket, önkormányzatoknak lehetne nevezni őket) is bajban vannak, miután a központi kormány biztatta őket, hogy akár eladósodás árán is támogassák területük gazdasági növekedését. Most már nem költhetnek többet, mivel adósságszintjük ezt már nem teszi lehetővé.

A központi kormányzat nem akarja tőlük átvállalni az adósságot és egyúttal az árnyékbankszerűen működő cégeket is megmenteni, egyrészt mert nem akar precedenst teremteni, másrészt ez olyan gigantikus összeg, hogy az államadósság igen magasra nőne. Míg korábban az ország a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezett és nem kis részben az USA-t finanszírozta, miután hatalmas mennyiségű amerikai állampapírt tartott, így maga is egy adóssághegyen ülne.

Nem azonnal robbanó bomba

A lakossági bizalom megingása, és az árnyékbankként működő alapok megroppanása így is komoly állami mentőprogramot kényszeríthet ki. A szakember szerint ez azért nem azonnal jelentkezik, mert az alapok termékei, szemben a bankbetétekkel, nem válthatók vissza, a pénz nem lehet kivonni, csak lejáratkor. Így még nem derült ki, mennyire tömeges a fizetésképtelenségi probléma, ami némi időnyereség a kormánynak is a probléma felmérésére és kezelésére.

Eddig az évek folyamán 6 ilyen cég került bajba, de ez még nem okozott rendszerszintű összeomlást. A bizalom így nem olyan mértékben rendült meg, mint például 2008-ban Amerikában, amikor nem lehetett tudni, melyik banknak milyen mértékben vannak mérgezett eszközei, ezért mindenki pánikszerűen menekülni kezdett, végül állami mentést kellett végrehajtani, amíg a bizalom helyre nem állt.

Háborús hatás

Kínában a bankrendszer eleve állami, így a kormány megoldja, hogy egymástól a bankok ne vonjanak ki eszközöket, bajba sodorva a másikat. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború hatása is jelentkezik, mégpedig nyugati bizalmatlanság formájában: az a tény, hogy Oroszországban lényegében mindenki elveszítette mindenét, Kínával szemben is óvatosságra inti a befektetőket egy esetleges tajvani háború veszélye miatt.

Limitált élénkítési lehetőségek

Kínában a válság, az óriási visszaesés a jegybankot gazdaságélénkítő lépésekre ösztönzi, vagyis egyre alacsonyabb a jüan kamata, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még szigorít, egyre nagyobb a hozamkülönbség a dollár javára, ami ugyancsak tőkekiáramlást okoz Kínából, egyúttal nyomás alá helyezve a jüan árfolyamát. A kamatcsökkentésnek emellett gátat szabhat, hogy a lakossági ügyfelek megtakarításait szeretnék a bankoknál tartani, nehogy még több áramoljon a megbízhatatlan árnyékbankszerű alapokhoz.

Hosszabb táv

Az elemző szerint mindezen problémák kezelése nem lesz egyszerű, és véleménye szerint Kínának szembe kell nézni azzal, hogy a korábbi gyors növekedés már nem fog visszatérni. A helyzet ugyanakkor az 1990-es japán szituációval sem hasonlítható össze, mivel ott ugyan azóta is stagnálás, van, ez azonban rendkívül magas életszínvonalon következett be. Kínában ez még nagyon távoli, így a lakosság még érthető módon várná a további növekedést, de idővel szembe kell nézniük azzal, hogy meg kell elégedni a szerényebb, lassabb haladással, és ez is csak akkor megy, ha a jelenlegi válságjelenségeket sikerül orvosolni.