A New York-i Fed által szerdán közzétett globális ellátási láncok nyomására vonatkozó index áprilisban emelkedett, miután négy hónapig úgy tűnt, hogy az ellátási gondok enyhülnek. Ha tartós marad a fordulat, akkor az tovább fokozhatja az inflációt, még akkor is, ha a központi bankok az emelkedő árak megfékezésére törekednek a kamatemlésekkel.

Az áprilisi index, amely a globális szállítási költségekre, szállítási időkre és egyéb adatokra vonatkozó statisztikák egész sorát kombinálja, azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelt mérséklődés részben megfordult, mivel Kínában újra fellángolt a koronavírus-járvány, amelyet Peking szigorú karanténintézkedésekkel próbál elfojtani. De az orosz-ukrán háború további nyomást helyez a szállítmányozási piacra, a szállítási idők egyre hosszabbak és a logisztikai költségek is emelkednek Kínában és az euróövezetben - írta a New York-i Fed-es közgazdászokból álló csoport a Reuters szerint.

Kapcsolódó

Az Oxford Economics amerikai ellátási problémákat mérő indexe a múlt hónapban valóban enyhült. Azonban ez nem az ellátási problémák megoldódását jelezte, egyszerűen kevesebb fuvarozói kapacitás volt lekötve, mivel Kínából nem érkezett annyi áru és alapanyag, mint korábban. 

A Morning Consult felmérése szerint az amerikai fogyasztók nagy számban számoltak be arról, hogy áprilisban vagy nem voltak elérhetők, vagy nehezebb volt hozzájutni az árukhoz, vagy az online megrendelt termékek szállítási ideje növekedett meg. A felmérés szerint az élelmiszer-vásárlók mintegy 60 százaléka számolt be arról, hogy nehezen tud beszerezni bizonyos termékeket, 40 százalékuk pedig azt mondta, hogy a barkácsáruk kiszállítása sokkal tovább tart.

A válságkezelés elindult, de minek?

A Fed és más nagy központi bankok már emelik a kamatlábakat, vagy tervezik ezt, hogy megfékezzék a 2 százalékos célértéket messze meghaladó inflációt, amely a világ nagy fejlett gazdaságaiban a monetáris politika normájává vált.

Magyarországon az infláció 2022 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 9,5 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 10,3 százalékon alakult. Az infláció 1,0 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank összesítette inflációs jelentésében. 

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euróövezet éves inflációja 2022 áprilisában várhatóan 7,5 százalék volt, szemben a márciusi 7,4 százalékkal. A magyar alapkamat már 5,40 százalékon van, míg az ECB most készül arra, hogy kilépjen a negatív tartományból.

A kamatemelések esetében a cél az áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkentése, mivel a magasabb kamatlábak visszatartják a lakásvásárlást és más nagyobb beruházásokat, ezáltal "a kereslet és a kínálat ... újra összhangba kerül" - mondta Jerome Powell, a Fed elnöke kedden a várakozásaikról. De igazából az ellátási zavarokat ez várhatóan nem oldja meg.

A kínálat és a kereslet a világjárvány alatt végig nem volt egyensúlyban, különösen az Egyesült Államokban, ahol a Covidhoz kapcsolódó szövetségi kiadások és transzferek ezermilliárd dolláros tételei miatt a háztartások, cégek és helyi önkormányzatok még akkor is tudtak pénzt költeni, amikor az ellátási zavarok miatt már megjelent a kínálathiány a járvány és a háború miatt.

Remény van, de realitás nincs

A döntéshozók azonban abban is reménykednek, ahogy Powell mondta, hogy "esélyt adnak a kínálati oldalnak, hogy felzárkózzon, és esélyt adnak az inflációnak, hogy magától lejjebb menjen", ahogy az áruk könnyebben áramlanak a világban.

Az azonban, hogy ez mennyire és milyen gyorsan történik meg, egyre bizonytalanabbá vált, és egyre fontosabbá vált a központi bankok által esetleg végrehajtandó kamatemelések üteme és az infláció visszafogásához szükséges végső kamatszint szempontjából. Minél inkább korlátozva marad a globális kínálat, annál szigorúbbnak kell lennie a központi bankoknak a kereslet, a növekedés és potenciálisan a foglalkoztatás visszafogására irányuló erőfeszítéseikben.

Vannak azonnali aggodalmak, amelyek akut problémákon alapulnak, például az európai kamionoshiányon, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója okoz. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy hosszabb távon egy kisebb geopolitikai zónákra szabdalt, regionalizáltabb világgazdaság alakulhat ki, amely ellenállóbb az ilyen globális problémákra. De ez egy költséges és hosszú alkalmazkodást jelenthet egy magasabb árakkal teli világhoz.

Viszont a jelenlegi globális válságon az enyhíthetne, ha az orosz-ukrán háború hamar véget érne – erre egyre kisebb esély van, valamint valószínűleg egy békekötés is maradandó lenne a geopolitikai feszültség Európa és Oroszország között –, vagy ha Kínában változtatnak a szigorú járványkezelésen, ami miatt sok ipari központ bénult meg. Utóbbi gyorsan orvosolhatná az ellátási zavarokat.