Kína több mint 40 éves gyors gazdasági növekedési során nagy mélységből indulva sorra előzte meg a világ legnagyobb gazdaságait. Németországot 2007-ben hagyta maga mögött, 2010-ben következett Japán, így Kína lett a világ második legnagyobb gazdasága. Értelemszerűen azt kezdte számolni a világ, hogy vajon az első helyen álló USA-t mikor előzi meg az ázsiai ország.
Gazdasági nagyság és egy főre jutó GDP
A GDP, azaz egy ország nemzeti össztermékének nagysága persze egy olyan fogalom, amit gyakran összetévesztenek az ország fejlettségével, figyelmen kívül hagyva annak lakosságszámát. Azonban például amikor Kína megelőzte Japánt, annak 130 millió lakosa volt, míg Kínának 1200 millió, vagyis 9-szer annyi, mint japánnak. Azonos GDP esetében ez azt jelentette, hogy az egy főre jutó GDP mindössze a japán adat kilenced része volt.
Kapcsolódó
Az USA megelőzése, ha a közeljövőben történne, azt jelentené, hogy egymilliárd és 350 millió (1350 millió) lakosú ország előzne egy 340 milliós lakosút, vagyis a különbség éppen négyszeres. Nominálisan így Kínában az egy főre jutó GDP az amerikai negyede lenne: ezt jelentené a tényleges fejlettség szintjén, ha Kína lenne a legnagyobb gazdaság.
Előzés helyett érintés
Ezzel együtt óriási jelentősége lenne az előzésnek, amelyet a korábban jellemző növekedéssel először 2030-ra becsültek, majd ahogy lassult a kínai növekedés üteme, az amerikai pedig viszonylag stabil maradt, egyre későbbre csúszott a dátum. Most, hogy a kínai növekedés lelassult, és nem is látszik, hosszabb távon hogy tudna újra a magasba lendülni, először merül fel a kérdés, hogy az előzés, legalábbis belátható időn belül, elmarad.
A Bloomberg Economics elemzése szerint ugyan a 2040-es évekre megközelítheti a kínai GDP az amerikait, esetleg árnyalatnyival meg is haladhatja, de utána visszaesik, mivel az ország 2050 környékén már az amerikai növekedési ütemet sem fogja tudni tartósan hozni. Kína hamarabb áll át a gyors növekedés évtizedeit óhatatlanul követő alacsonyabb szintre. Ez a jelenség a második világháború után óriási ütemben növekvő Japán és Németország esetében is így volt, gazdasági növekedésük lelassult, csak ez sokkal magasabb egy főre jutó GDP mellett következett be, mint Kína esetében.
Későbbre várták
Kína esetében a Bloomberg korábbi előrejelzései is számoltak a lassulással, de azt későbbre várták. Eredetileg 2030-ra 4,3 százalékot, 2050-re pedig 1,6 százalékot vártak: ezekkel az adatokkal meg is lett volna az előzés. Most a várakozásokat 2030-ra 3,5 százalékra, 2050-re 1 százalékra módosították, és a feltételezett amerikai növekedést is figyelembe véve így már nem történik meg a helycsere, legfeljebb átmenetileg és hibahatáron belül.
A változásnak több oka van: a kínai gazdaság eddigi húzóereje a világ gyára szerep volt (ahogy korábban Japánnál), ez azonban mérséklődik egyrészt amiatt, hogy a termelést sok esetben közelebb viszik a piacokhoz az ellátási láncok járvány utáni akadozása miatt, másrészt azért, mert a Kínánál még szegényebb ázsiai országok, köztük a már népesebb India is beszállnak a versenybe, alacsonyabb béreikkel. Kínában ráadásul az ingatlanpiac túlburjánzása adta az utóbbi időben a növekedés egy részét, ez pedig a lufi leeresztésekor óhatatlanul megszűnik.
Demográfia
Jelentős még középtávon a demográfiai helyzet is: míg Kína korábban a túlzott népességnövekedéssel küzdött, és túl erős intézkedést vezettek be azzal, hogy gyakorlatilag egy gyermeket engedélyeztek egy családban, ezzel megteremtették egy erős elöregedés, majd népességfogyás előfeltételeit. Az USA is küzd valamilyen szinten az elöregedéssel, a születésszám ott is csökken, ugyanakkor ezt tervezett szintű, jelenleg nagyjából évi egymilliós bevándorlással kompenzálják. A Bloomberg az amerikai gazdaságban a következő években átlagosan 1,7 százalékos növekedést vár, amely még 2050-ben is 1,5 százalékos lesz.
Zsörtölődhetnek a német gyártók: elözönlik a kínai márkák az európai terepet
Igazi tőrdöfés az európai autógyártás szívébe a szakértő szerint, hogy a jövő héten zajló müncheni IAA rendezvényen a kiállítók közel fele ázsiai. Idén kétszer annyi kínai márka lesz jelen az eseményen, mint két évvel ezelőtt. Bővebben --->
Ecomonitor
Gazdaságról egyszerűen, pénzügyeinkről érthetően! - Kedves Olvasónk! Ön Fellegi Tamás, az Economx.hu újságírója, kiemelt elemzőjének rovatát, az Ecomonitort olvassa. Nem is járhatna jobb helyen, hiszen a rovatban megjelenő elemzések többek között olyan érdekes témákra világítanak rá, mint a fiskális és monetáris politika kapcsolata – hogyan függ egyik a másiktól, miért lényegesek a különféle egyensúlyok (költségvetés, kereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg).
Az Ecomonitor megvizsgálja továbbá az államadósság jelentését és jelentőségét, finanszírozását, azt, hogy hol és miért merülhetnek fel problémák ezen a téren. Áttekint mindent, ami az inflációval és az arra ható monetáris politikával kapcsolatos, a hazai folyamatokon túlmenően a régió országai, az EU-tagállamok illetve a legnagyobb gazdaságok is szóba kerülnek. Munkatársunk nyomon követi a forint árfolyamának érdemibb változásait, a stabilabb időszakokat elemzi, a befolyásoló okokat feltárja. Egyidejűleg követi a főbb devizák mozgását.
Bemutatja a kedvező befektetési lehetőségeket, azok nominális és reálhozamát, áttekinti a különböző befektetések kockázatait (kötvények, részvények, kriptodevizák). Beszámol az érdekesebb nemzetközi gazdasági eseményekről, így egy-egy ország kiemelkedő növekedéséről, felzárkózásáról, sikeréről vagy épp az ellenkezője: a súlyos gazdasági nehézségekről.
Fellegi Tamás írásaiban fontosnak tartja a részvénypiacon belül a hazai tőzsde szerepét, a BÉT-en forgó főbb, közkedvelt részvények mellett a kevéssé ismert papírokat, valamint az Xtend kategóriát is górcső alá veszi majd.
Ecomonitor, az Ön iránytűje a gazdaság térképén!
Jó olvasást kívánunk.