Több mint kilenc éven át a Krímben nyaraló orosz turistáknak nem kellett sokat meditálniuk azon, hogy országuk épp háborút folytat Ukrajna ellen – vagy hogy a napozóágyuk épp egy megszállt területen van letámasztva.
De mivel Ukrajna ellentámadása is folyamatban van, sőt a minap egy villám-partraszálláskor még az ukrán zászlót is sikerült felhúzni, a félsziget már egyáltalán nem az a biztonságos menedék, amelyhez az ilyen nyaralók hozzászoktak, a 2014-es annektálás óta.
A Krím az elmúlt hetekben támadások sorozatát élte át, beleértve az ukrán különleges erők csütörtöki tengeri rajtaütését és a pénteki dróntámadások sorozatát. A Krímet Oroszországgal és az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai területekkel összekötő hidakra az elmúlt hónapokban többször is csapást mértek.
Ukrajna ezúttal is vállalta a felelősséget, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter pedig nem hagyott kétséget, hogy a támadások folytatódni fognak.
A támadások pedig az orosz turistákat is újratervezésre kényszerítik.
Az orosz nemzetiségű Szvitlana, aki korábban egy krími turisztikai ügynökség vezetőjeként dolgozott, a CNN-nek elmondta, hogy a helyzet miatt alig van már munkája.
Kérte, hogy vezetékneve ne kerüljön nyilvánosságra, mivel fél a következményeitől, ha a nyugati médiának beszél, nyár elején hagyta el a Krímet, és Szentpétervárra költözött.
Nemrégiben ismét elmentem oda, abban a reményben, hogy hamarosan minden véget ér, és meg tudnak majd állapodni valamiben, hogy véget vessenek a konfliktusnak. De négy hónapig maradtam, és rájöttem, hogy semmi sem fog egyhamar véget érni
– mondta a CNN-nek.
„A turizmusnak annyi. Tavaly kevesebb volt a turista, idén pedig teljesen eltűntek. Tavaly akkor kezdték lemondogatni a foglalásokat, amikor az egész elkezdődött, idén pedig már nem is foglaltak” – tette hozzá.
A Krím gazdaságilag nagyban függ az idegenforgalomtól, nem véletlen, hogy az oroszok a támadások ellenére is folyamatosan bátorítják az esetleges látogatókat.
Az utazásszervezők és a szállodák erősen kedvezményes utazásokat és ingyenes juttatásokat is kínálnak, hogy több turistát csalogassanak ide. Az orosz utazási szövetség szerint a Krímben a csökkenő kereslet miatt az idei nyári szezonban már 30 százalékkal csökkentek a szállodai árak 2022-hez képest, úgy tűnik azonban mindhiába: az Oroszország által kinevezett adminisztráció szerint az átlagos foglalási arány augusztusban 40 százalékos volt, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a szállodai szobák többsége üresen maradt ezen a nyáron.
Na de mégis kik járnak ide?
Szvitlana elmondta, hogy a legtöbb ember, aki még mindig a Krímben nyaral, az olcsó nyaralásra megy rá: vagy kempingezik, vagy a legolcsóbb szállodákban vagy magánszállásokon száll meg. Azok, akik megengedhetik maguknak, hogy az előkelőbb üdülőhelyeken szálljanak meg, más, biztonságosabb célpontokat keresnek fel.
A hírügynökségnek elmondta, hogy egyáltalán nem élvezte a Krímben töltött időt.
Annyira belefáradtam a fejem fölött szálló harci repülőgépekbe, az állandó katonai jelenlétre a városban, a sebesültekbe, a rémült szemekkel menekülő emberekbe, a katonai járművekbe amelyek egyszer majdnem ledaráltak
– felidézve egy esetet, amikor egy páncélozott személyszállító majdnem összeütközött az autójával.
A nosztalgia diktált, legalábbis eddig...
A Krím mindig is népszerű volt az orosz turisták körében, akik közül sokan emlékeznek arra, hogy a szovjet időkben ott nyaraltak. A félszigetre látogatók száma a 2014-es moszkvai annexiót követően nőtt meg ugrásszerűen. 2015-ben 5 millió orosz látogatta meg, 2021-re pedig ez a szám megduplázódott.
Ukrajna szerint ráadásul az orosz állampolgárok beáramlása egyáltalán nem korlátozódott a turizmusra. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes márciusban azt mondta, hogy egészen konkrétan 800 000 orosz költözött a Krímbe állandó jelleggel, mióta azt elcsatolták.
A félszigetre nemcsak a turizmusból ömlött a pénz hanem az orosz államkasszából is. Rengeteg pénzt öltek a krími infrastruktúrába. E beruházások közül a legfontosabb a 3,7 milliárd dolláros híd a Kercsi-szoros felett, ami nemcsak Európa leghosszabb hídja, de Putyin egyik kedvenc projektje is egyben. A 19 kilométeres átkelő még könnyebbé tette az orosz turisták számára a Krímbe való utazást, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a világ többi része sokkal drágább lett a rubel leértékelődése miatt, arról nem beszélve, hogy számos ország bezárta kapuit az orosz turisták előtt.
Az orosz turistáknak Magyarországot ajánlgatják
Hazánkban - a többi országhoz képest - könnyen juthatnak hozzá vízumhoz. Bővebben>>>A Krím hirtelen azon kevés napsütötte tengerparti célpontok egyike lett, ahová az orosz turisták még mindig eljuthattak anélkül, hogy igazán mélyen a zsebükbe kellett volna nyúlniuk.
„Az emberek azért jönnek a Krímbe, mert Európa zárva van, Törökországban most nagyon magasak az árak. Hol máshol lehetne pihenni? Szocsi zsúfolt és őrült árai vannak. Nincs hova máshova menni - mondta Szvitlana.
A biztonsági helyzet egyhamar biztosan nem fog javulni
A kijevi erők az elmúlt két hónapban fokozták a támadásokat, és többször támadták mind a félszigetet, mind a körülötte lévő ukrán felségvizeken közlekedő hajókat. Ezen felül ott van krími kikötőváros, Szevasztopol, ami az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik fő haditengerészeti bázisa ami nyilvánvalóan kiemelt célpont.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy a félsziget elleni legutóbbi, csütörtök reggeli hadműveletben legalább 30 orosz meghalt. Ukrajna légi és tengeri drónokkal lőszerraktárakat, olajtárolókat és más építményeket vett célba.
Az annexió előtt nagyjából 2,5 millió ember élt a Krímben, amellett, hogy százezrek odaköltöztek rengetegen el is menekültek.
A távozók ingatlanjait rendszerint elkobozták és elárverezték az orosz hatóságok, a bevételt pedig a hivatalos szöveg szerint az orosz fegyveres erők kapták. Ahogy például Volodimir Zelenszkij jaltai lakását is államosították.
Szvitlana a CNN-nek annyiban árnyalta a képet, hogy
az orosz hatóságok által elkobzott ingatlanok egy részét orosz állampolgároknak és olyan embereknek adták át, akik az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területekről érkeztek a Krímbe
Akik nem hódoltak be az új, orosz világnak és Kijevhez hűek maradtak, komoly vegzálásnak voltak kitéve. Emberi jogi csoportok dokumentálták, hogy aktivistákat, politikusokat, közéleti személyiségeket és lakosokat raboltak el és tartottak fogva az oroszbarát hatóságok.
A megmaradt ukrán állampolgárokat arra kényszerítették, hogy orosz papírokat igényeljenek. A Krími Emberi Jogi Csoport szerint azokat, akik ezt megtagadták, üldözték.
Ukrajna nem mond le Krímről, sőt, ez a béke egyik legfontosabb feltétele
Ukrán tisztviselők, köztük Volodimir Zelenszkij is, azóta többször kijelentették, hogy a háború addig nem ér véget, amíg a Krím vissza nem kerül ukrán ellenőrzés alá.
Az annektálás előtt a Krímben az ukrán lakosság mintegy 5 százaléka, és az ukrán GDP közel 4 százalékát adta. „Nem tudjuk elképzelni Ukrajnát a Krím nélkül. És amíg a Krím orosz megszállás alatt van, ez csak egy dolgot jelent: a háború még nem ért véget” – mondta az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában.
Robbanások miatt ismét leállították a forgalmat a Krím legfontosabb hídján. Veszélyben az orosz utánpótlás
Szergej Akszjonov krími hivatal vezetője a Telegram csatornán jelentette be, hogy vészhelyzet van, de nem részletezte, hogy ez mit jelent. Akszjonov arra szólított fel, hogy mindenki maradjon higgadt, és csak a megbízható információforrásokból tájékozódjon. Bővebben>>>