Több szabadság és jobb bérkonstrukciót kérnek a túlórákért és az éjszakai munkáért a kiskereskedelmi szakszervezetek Ausztriában, mert a dolgozók teljesen kiégtek - írja a Der Standard. Jövő csütörtökön ülnek ugyanis tárgyalóasztalhoz a szociális partnerek, hogy a több mint 549 ezer kiskereskedelmi dolgozó béréről végleges megoldás szülessen.

A koronavírus okozta lezárások nem kímélték a boltosokat: amellett, hogy a lezárások miatt egzisztenciális félelmektől szenvedtek, sokan már másfél éve hosszabb szünet nélkül dolgoznak, tehát fizikailag is teljesen kiégtek- állítja Martin Müllauer, a Magánvállalkozók érdekeit képviselő szakszervezet elnöke az osztrák lapnak.

Kapcsolódó

Az országban minden hetedik munkahely a kiskereskedelmi szektorban jön létre, és a szakképzett munkaerő hiánya óriási nyomás helyez az állományban lévőkre. Sok helyen egyre nagyobb rugalmasságot követelnek a munkavállalóktól, mert a létszámhiány sokszor nem teszi lehetővé a rendes- valamint a betegszabadságot.

A lap szerint az egyik fő problémát az jelenti, hogy a munkaerőhiányt úgy próbálják enyhíteni, hogy a normál esetben nappal dolgozó árufeltöltők végül éjjel dolgoznak, hogy nyitásra készen legyenek és az áruk időben a polcokra kerüljenek. Ők viszont ugyanúgy kiesnek a nappali műszakból és az extra éjjeli pluszmunkáért járó juttatást sem kapják kézhez. A jelenlegi jogszabályok ugyanis csak az este 8-9 óra között elvégzett pluszmunkáért ját, és más ágazatoktól eltérően a kereskedelemben nem fizetnek többet az ezt követő órákért.

A szakszervezetek ezért azt sürgetik, hogy akik a nyitvatartási időn kívül dolgoznak vagy kollégáikat helyettesítik, ugyanúgy részesüljenek magasabb bérkompenzációban. A bértárgyalások során a szakszervezetek így 50 százalékos éjszakai pótlékot kérvényeznek az este 9 és reggel 6 óra között elvégzett munkára, a pótlékokat a túlóra első órájától kellene már kifizetniük. Ezt az összeget már a következő hónapban utalni kell, mert a túlórákért járó pénz eddig 3 hónap múlva érkezett meg az érintettek számlájára.

Húszezren hiányoznak

Az osztrák kiskereskedelmi ágazatban jelenleg mintegy 20 ezer munkavállaló hiányzik. A szakszervezetek szerint ez a rossz munkakörülményeknek és az alacsony fizetéseknek tulajdonítható. Müllauer elmondta, ismer olyan vállalkozásokat, amelyek már hetek óta több tucat állást meghirdettek, és egyetlen jelentkező sem akadt rájuk.

Az Ausztriában 2022 januárjában életbe lépő új bérrendszer ugyanis számos újdonsággal rendelkezik: amellett, hogy egy újonnan belépő eladónak bruttó 1740 eurót kínálnak, képzettségétől, munkatapasztalatától, sőt még a bolt nagysága is felfelé kerekítheti a béreket. 

Mennyit keresnek a magyar boltosok?

A munkaerőhiány hazánkat sem kerülte el, még mindig kevesebb az eladó, mint a járvány előtt, a nagyobb boltokban úgy ötezer fővel. A ruhás butikok, turkálók vannak a legnagyobb munkaerőhiányban. Arról korábban a Napi.hu is írt, 2021 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt,  mindkettő 7,9 százalékkkal magasabb, mint egy évvel korábban. 

A kereskedelemi bérekre vetítve, míg Budapesten lehet a legmagasabb bérekkel találkozni, addig Nógrádban a legalacsonyabbal. Veszprém megyében átlagosan 264 ezer forint a bruttó boltos fizetés, az árufeltöltőké és a pénztárosoké 276 ezer forint.

A Lidl például idén két számjegyű béremelést hajtott végre, itt a kezdő eladók bruttó 280 és 300 ezer forintot kapnak. A Tesco átlagosan 5,5 százalékos, az Auchan a nem vezető beosztásban lévőknek 5,6 százalékos béremelést ad idén. A Tesco például március 1-jétől minimum 250 ezer forint alapbéren foglalkoztatja a kollégákat, az Auchan belépő alapbére pedig bruttó 260 ezer forint.

A Lidl egyik legnagyobb konkurense, az Aldi a legtöbb pozícióban legalább 4 százalékkal emelte a béreket, de egyes munkakörökben ez eléri a 8 százalékot. A Spar a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével történő megállapodás alapján január elején közölte, hogy  a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzített mértékéhez képest magasabb bért biztosít munkatársai számára.