Az IMF megkongatja a vészharangot az eurózónát fenyegető deflációs veszély miatt és felszólítja az ECB-t, hogy indítson az amerikai, a brit és a japán jegybankéhoz hasonló kiterjedt kötvényvásárlást az árak beragadásának vagy csökkenésének elkerülése érdekében - tudta meg a Financial Times egy kiszivárogtatott dokumentumból.
Az eurózóna helyzetét értékelő jelentés, nagy vitát válthat ki. Hónapok óta kérdés ugyanis, mit kellene tenniük az európai döntéshozóknak annak érdekében, hogy az európai gazdaság elkerülje egy "japán típusú", évtizedes hosszúságú deflációs periódus kialakulását. Az IMF szerint határozott lépésekre van szükség, amelyek megalapozzák a fellendülést az eurózóna adósságválsága után. A helyzetet nehezíti ugyanakkor - ismeri el a szervezet -, hogy övezet országainak magas adóssága és munkanélkülisége akadályozza az erős növekedés visszatérését.
Aggasztó
Az IMF üdvözli az ECB júniusban bejelentett lépéseit: a kereskedelmi bankoknak kínált betéti kamatok negatívvá tételét és a 400 milliárd eurós olcsóhitel-keret felállítását. Utóbbi a bankokon keresztül forrást kínálhat a kis- és középvállalatoknak (funding for lending). Ugyanakkor az inflációt már az eurózóna központi országaiban is aggasztóan alacsonynak tartják.
Ha ez így marad, akkor van szükség a Valutaalap szerint az európai jegybank kiterjedt kötvényvásárlásaira, amelyek javítanák az üzleti bizalmat, növelnék a háztartások és a vállalatok rendelkezésére álló forrásokat, továbbá ösztönöznék a bankok hitelezését.
Csak óvatosan
Az IMF álláspontját nem fogják kitörő örömmel fogadni Németországban. Német bankárok már az említett új ECB-s beavatkozásokat is támadták, ugyanis azok - a negatív betéti kamattal - szerintük büntetik a megtakarítókat. Másrészt a német szakértők mindig ellenezték, hogy az ECB vásárolja az eurózóna országainak állampapírjait, mert úgy vélik, hogy ezzel jó állapotban lévő tagállamok rovására nyújtana pénzügyi segítséget a rosszul gazdálkodó országoknak.
Mario Draghi, az ECB elnöke jelezte, hogy a bank döntéshozói nem zárnak ki egy amerikai stílusú monetáris enyhítést, ha az infláció továbbra is aggasztóan alacsony marad. Ugyanakkor sok elemző úgy látja, hogy a június elején elhatározott lépések célja a halogatás volt. Az európai jegybank várni akar legalább az év végéig, hátha nő a pénzromlás üteme, s így elkerülheti a durvább gazdaságösztönzést.