Idén tavasszal különös repülőgép szállt fel a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. Bár volt repülési azonosítója, hiába kereste bárki is az adatbázisokban, mintha nem is járt volna a magyar fővárosban. A május 8-ai charterjáraton nem üzletemberek vagy politikusok utaztak, hanem 21 afgán kitoloncolt ember tartott vissza arra a helyre, ahonnan néhány hónapja vagy éve elindultak egy jobb élet reményében.

A Budapest-Kabul légi járatot azóta sem lehet megtalálni a bárki által elérhető nyilvántartásokban, csak a Napi.hu által az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) beadott közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy egykori menekült- vagy oltalmazotti státuszt kapott embereket utaztattak így haza. A 2015 elején kezdődött és napjainkig tartó európai menekültválság alatt közel 850 gépen 36 115 embert küldtek így haza az Európai Unióból és partnerországaiból. A tagállamok saját hatáskörben is intézkednek, tízezreket visszaküldve a kiindulási országukba vagy az első biztonságos államba.

Kapcsolódó

Bár a magyar kormány bevándorláspárti és befogadó országokként beszél az EU tagországairól, valójában sehol sem jár kitüntetett kezelés a menekülteknek. A szociálisan érzékenyebb tagállamokban is beindult a kiutasításgyár.

Hamar véget ér az "európai álom"

Nem helyes visszaküldeni embereket a pokolba - kiabálta a 21 éves svéd aktivista, Elin Ersson egy felszállásra váró repülőgépen, amelynek indulását épp ő akadályozta meg. Nem akarta, hogy egy 50 éves afgán férfit - aki a többi utastól elkülönítve egy rendőr mellett ült - hazautaztassanak szülőhazájába, miután Svédország megtagadta tőle a menekültkérelmet. Ersson kiállása bejárta a világsajtót, az egykori menedékkérőt leszállították a gépről így tovább maradhatott.

Összesen néhány napot nyert ezzel az afgán férfi a skandináv országban, azt is egy őrzött befogadóközpontban tölthette, amely a legtöbb európai országban sok szempontból egy börtönre hasonlít. Már augusztus 1-jén, a gép tervezett felszállásakor a Guardian szerint a svéd bevándorlási hivatal szóvivője közölte: "megpróbáljuk még egyszer egy polgári gépre felültetni, ha akkor is meghiúsul a kiutasítás, akkor charterre ültetjük". Nem rendkívüli kiváltság lett volna a különgépes utaztatás: Svédország 2017-ben 12 500 embert utasított ki, idén augusztusban pedig már megközelítették ezt a számot, a maradék négy hónapban további tízezrek esetében hozhatnak hasonló ítéletet.

Az EU-tagállamok között rendszeres visszaküldő Olaszország, Franciaország, de a magyar állami médiában legbarátságosabbnak kikiáltott Németország is. Sőt, Magyarország is 84 esetben terelt ki külföldieket Budapestről, vagy más országokkal közösen indított gépekre.

Segít és fizet a Frontex

A kitoloncolások esetében elég széles a skála, hogy a hatóságok miért utasítanak ki valakit. Gyakori indok, hogy a menekültügyi kérelem feldolgozásakor valótlan adatokat adtak meg magukról, például sokszor előfordul, hogy valaki hazudik a koráról, a származási országáról. Utóbbi miatt a svéd és a német menekültügyi hatóságok 2015-2016-ban panaszkodtak arra, hogy az arab nyelvű tolmácsoknak problémás megállapítani, hogy ki érkezett Szíriából, ki Irakból, ki valamelyik békés, ám szegény országból.

Az üldöztetések miatt előbbi két ország egykori állampolgárai előnyt élveztek az Iszlám Állam térnyerése vagy a polgárháborús állapotok miatt. Az életkor esetében pedig azért trükköztek sokan, mert a 18 éves korig a legtöbb országban automatikusan jár az oltalmazotti státusz. Viszont az elmúlt években képzésekkel és új kérdőívekkel felkészültebbek lettek a hatóságok.

Szintén sokakat azért utasítanak ki, mert valamilyen bűncselekményt követtek el. Ez a legritkábban támadott eljárás, bár ezek esetében egy alma eltulajdonítása és az erőszakos bűncselekmények egy besorolás alá esnek a gyakorlatban. Ugyanígy kiutasítást von maga után, ha valakinek már elindult az eljárása, de például egy menekülttáborban verekedik, vagy más problémát okoz.

Minden országot megterhel az Európába tartó migráció, nem véletlen, hogy a Frontextől kérnek segítséget. Az uniós határvédelmi szervezet több országgal együttműködve próbálja meg feltölteni a charterjáratokat, hogy spóroljon. Ha például Magyarország egy embert Pakisztánba akar visszaküldeni, de eközben Németország 50 kitoloncolt repülőútját már megszervezte, akkor odairányítja a magyarok által deportált embert. A gyakorlat így sem volt olcsó: 2015 és 2017 között - a Frontextől kapott adatok szerint - 80,9 millió eurót (akkori árfolyamon 25,1 milliárd forintot) költött az uniós szerv a tagállamok költségeinek fedezésére.

Magyarország sem tétlenkedik

Magyarország is kérte a Frontex segítségét a kitoncolásokhoz, ami miatt közérdekű adatigényléssel fordultunk a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz (BMH). Válaszukból kiderül, hogy 2015 eleje és 2018. júliusának végéig összesen 604 ember kiutaztatásához kérték az uniós szerv segítségét. Három éve 362, 2016-ban 133, tavaly 92, idén eddig 17 embernek kellett repülővel elhagynia az országot, miután ajtót mutattak nekik.

Magyarország öt esetben volt a kiutaztatás szervezője: három gépet indított Koszovóba csak 2015-ben, majd 2017 novemberében és idén májusban egy-egy chartert Afganisztánba. További 73 esetben más repülőgépekre delegált kitoloncoltakat. A saját szervezésű járatokon, vagyis amikor hazánk volt a kezdeményező, összesen 240 főt deportáltak az Európai Unióból. A Frontex, mivel idei költségvetését még nem zárta le, csak annyit közölt, hogy a korábbi repüléseket 436 899 euróval (137,623 millió forinttal) támogatta. A magyar ráfordítás valamivel ennél kevesebb lehetett, mert Ausztria, Belgium, Németország, Svédország, Szlovákia és Franciaország is küldött kiutasítottakat a járatokra.

A fotó forrása: AFP Photo/Christof Stache.

A kitoloncolások indokáról hallgat a BMH

Hogy pontosan milyen indoklással döntöttek a magyarországi menedékkérők, oltalmazottak kitoloncolásáról, a BMH nem közölte lapunkkal. A magyar jogrendben a menekülti elismertség megszerzése szinte lehetetlenné vált, miután 2015 szeptemberében megváltoztatták a vonatkozó jogszabályt, a legvalószínűbb az, hogy a legtöbb ember kérelmét nem fogadták el és esetükben nem lehetett érvényesíteni a Dublini Egyezményt. Ez az uniós szabály úgy rendelkezik, hogy abba az országba kell visszaküldeni a menedékkérőt, ahol először az EU területére lépett - viszont ha az illető nem regisztrált a belépéskor, hiába sejthető, hogy mely országokon keresztül érkezett mondjuk Magyarországra, visszaküldhetetlenné válik, nem marad más, mint a kiindulási ország. Az unión kívüli országok közül kevés hajlandó átvenni embereket, de Törökország és Macedónia is hajlandó erre indokolt esetben.

Sokrétű költségek

Az öt, Magyarország által szervezett charterjárat esetében a közbeszerzést az OTP Travel Kft. nyerte és a Travel Service a.s. a CEAS Kft.-n keresztül biztosította a repülőgépet a műveletekhez - válaszolta megkeresésünkre a BMH, azt levelükben nem közölték, hogy ez mekkora tételt jelentett. A számla a magyar költségvetést csak ideiglenesen terhelte: a szállás, a szakasszisztencia és a tolmácsok díját utólag megtérítette a Frontex.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal arról tájékoztatott, hogy összesen 121,9 millió forintnyi olyan kiadása volt, amelyet az uniós határvédelmi szerv nem fizetett ki 2015 és 2017 között.

A kiutasítottak szállítására többnyire polgári járaton kerül sor Magyarországon: ez jelentheti a már említett chartereket, vagy azt, hogy valakit felültetnek egy menetrendszerinti repülőjáratra. A Napi.hu egyik olvasója például egy írországi gépen utazott együtt a nyáron egy olyan nővel, akit aztán innen utaztattak tovább a származási országába. De azt a WSJ korábbi cikkéből tudni, hogy a fapados cégek jól kerestek az utakon: 2015-ben az Air Berlin 85,7 millió forintot keresett az utaztatáson.

A fotó forrása: AFP Photo/Christof Stache.

Az illetőt ilyenkor egy hatósági személy kíséri. Itthon ezt a feladatot rendőrök látják el, akiknek a hivatalos megnevezése: légitolonc-kísérők. Ők speciális kiképzést kaptak, biztosítják, hogy a járatokon ne okozzanak zavart a kiutasítottak. Az utazás alatt szigorú szabályok érvényesek: sem a kísérők, sem a toloncolt személy nem ihat forró italt, az evőeszközök közül csak kanalat használhatnak.

Sokan a felépített életüket kell, hogy maguk mögött hagyják - ez főleg Nyugat-Európában jellemző -, mert a hatóságok a begyűjtéskor csak azt engedik meg, hogy annyi holmit vigyenek magukkal, amennyit elbírnak. Korábbi brit és német sajtóriportokból tudható, hogy sokan bevásárlózacskókba, kartondobozokba hányják össze az európai életük kacatjait.

Ezt követően a személyek valamilyen őrzött helyszínre kerülnek. Németországban a használaton kívüli hatósági raktáraktól, régi elmegyógyintézetekig terjed a skála. Itthon a - BMH válasza szerint - a rendőrség által fenntartott, őrzött szállásokon kell várniuk a kitoloncolást. Ezeknek költségét a tagállamok általában maguk fedezik.

A legaktívabb kitoloncoló Németország

A Frontex válaszából kiderül, hogy a 36 ezernél is több embert a legkülönfélébb országokba szállították vissza. Spanyol szervezésű gép indult már Kolumbiába és a Dominikai Köztársaságba - ami tetemes költséggel járt: csak ez a repülés 505 ezer euróba (160 millió forintba) került. Magyarországról küldött utasokkal járt már gép Szudánban, Nigériában, Pakisztánban, Guineában és Kongóban is.

A legdrágább Frontex által fizetett járat egy Pakisztánba tartó görög kezdeményezésű repülő volt, amelyen nyolc másik ország kiutasítottjai, összesen 66 fő utazott. Ez a kanyar 666 154 euróba (210 millió forintba) fájt a határvédelmi szervnek.

A legaktívabb kitoloncoló Németország: a Frontextől segítséget kérve 20 636 embert küldtek el, 26,27 millió eurós (8,1 milliárd forintos) forráslehívással. Olaszország 151 járathoz kapott támogatást, 4568 embert utaztatott el 10,8 millió euróért. Franciaország 5,7 millió eurót kért a határvédelmi hatóságtól 2733 fő deportálására. De a tagállamok maguk is sokakat utasítanak ki - pontos összesítés még nem készült a saját forrásból fedezett és unió által támogatott kitoloncolásokról.

A légi-tolonckísérőknek viszont nem jutalomutazás egy dominikai kanyar: a Zsaru magazin egy 2017-es cikkében az egyik rendőr arról mesélt, fel kell készülniük arra, hogy bármely pillanatban akár erős fizikai ellenállásba is ütközhetnek. A külföldi "feltérképezése" épp ezért már a kiutazás előtti napon megtörténik, találkoznak és beszélgetnek vele, az utazás részleteit is ismertetik. Próbálnak olyan kapcsolatot kialakítani, ami a lehető legkevesebb konfliktussal jár, és nem terheli jobban az amúgy is stresszes légi utat.

Viszont egyre többekre várhat ez a sors: a mérsékelt francia elnök Emmanuel Macron épp szeptemberben beszélt arról, hogy "egy gyors kiutasítási rendszert kell kidolgozni az Európai Unióban". A nála populistább és szélsőségesebb olasz kormány pedig már régen ezt várja. Míg a britek kifelé tartva is az unióból, egyszerűsítenék a kiutasítás menetét. Százezrek távozhatnak hamarosan a kontinensről.

A fejléckép forrása: AFP Photo/Alberto Pizzoli.