A katonák kivonásával párhuzamosan a francia elnöki hivatal is közleményt adott ki, amelyben emlékeztetett arra, hogy a küldetés befejezéséről már februárban döntés született, miután megállapították, hogy "már nincsenek meg a politikai és működési feltételei annak, hogy Franciaország továbbra is elkötelezetten jelen maradjon Maliban".
A francia vezetés kapcsolata fokozatosan elmérgesedett a Malit két éve vezető katonai juntával. A kivonulást tél végén bejelentő Emmanuel Macron francia elnök fogalmazása szerint "nem lehetséges a terror elleni győzelem, ha azt maga az állam nem támogatja".
Az elnöki hivatal ugyanakkor a hétfői közleményben leszögezte: Franciaország a Száhel-övezetben, a Guineai-öbölben és a Csád-tó térségében vállalt kötelezettségét a továbbiakban is fenntartja. A térség országaival folytatott együttműködés célja továbbra is a biztonság garantálása és a terrorizmus elleni küzdelem. A megkezdett hadműveletek fókuszát Malin kívülre helyezik át: Niger beleegyezett a korábban létesített légitámaszpont fenntartásába; Csád fővárosában tovább működhet a francia hadsereg ellenőrző pontja, és fenn kívánják tartani katonai bázisukat Burkina Faso fővárosában is.
A francia katonai jelenlét ugyanakkor a Száhel-övezetben az év végéig megfeleződik, 2500 főre csökken.
Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban nemzetközi becslések szerint az év eleje óta mintegy 2 ezer polgári áldozata van a dzsihadista csoportok tevékenységének. A Száhel-övezetben az elmúlt 9 évben 59 francia katona vesztette életét összecsapásokban.