Nekiment a német szövetségi kormánynak Európa egyik piacvezető diszkont légitársasága, a Ryanair, amely a magas állami költségek miatt emelt szót.

Az ír fapados szolgáltató legújabban kilátásba helyezte, hogy ha a Scholz-kabinet nem szünteti meg a májusban megemelt légiforgalmi adót, jövő nyáron további tíz százalékkal, azaz 1,5 millió ülőhellyel csökkenti járatait a forgalmas német repülőtereken, és áthelyezi azokat az olcsóbb költségalappal rendelkező országokba.

Lapunknak az iparági szakértő kifejtette: menetrendszerű a cég kiborulása, amit már itthon is megtapasztaltunk, bár a kilátásba helyezett kivonulásból később kapacitásbővítés lett. 

Drága a jegy, leszakadt a német piac

A számok alapján tény, hogy a németeknél európai viszonylatban is drága lett a repülés, főként a májusban megemelt légiforgalmi adó miatt, amelynek plusz költségeit a társaságok áthárítják az utasokra. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg az első félévben átlagosan három százalékkal csökkentek a távolsági utakra szóló jegyárak, addig a németek körében legnépszerűbb Földközi-tenger környékére, illetve Európába a drágulás 2,7 százalékos volt.

Ez főleg az olyan forgalmas fapadosok áremelései miatt volt, mint a Ryanair, az Easyjet és a Wizz Air, amelyek az adók miatt olcsóbb járataikat inkább Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban növelték – idézi a Tagesschau. 

De a nemzeti légitársaság, a Lufthansa is panaszkodik: amikor egy Airbus A320-as középtávú repülőgép felszáll, körülbelül 4000 eurós állami illetéket kell fizetni a német reptereken, míg ugyanez Madridban vagy Barcelonában csak 600 euróba kerül.

A jegyadó májusi emelése mellett ugyanakkor a sztrájkokkal kiharcolt béremelések, illetve az utas- és poggyászellenőrzés magasabb költségei is már rákerülnek a jegyekre, ami oda vezetett, hogy a magas kereslet ellenére a németországi járatok kihasználtsága – szemben más országokkal – még mindig nem érte el a koronajárvány előtti szinteket.

Az állam mohósága okoz versenyhátrányt

Ez pedig a német ipari szövetség, a BDL szerint is nemzetközi hátrányt okoz és lassítja a gazdaság fellendülését, ezért már kezdeményezték a moratóriumot a reptéri költségekre, ám az a kormánynál süket fülekre lelt – írja a Tagesspiegel.

A német légiközlekedési piac összetört és sürgősen rehabilitációra szorul – fogalmazott Eddie Wilson, a Ryanair németországi főnöke a cég új közleményében, amely szerint a magas állami adók és díjak, valamint a Lufthansa „ármonopóliuma” következtében az igazi vesztesek nem is a légitársaságok, hanem a német polgárok, mert idén ők fizetik a legmagasabb jegyárakat Európában.

Erre hivatkozva követeli a diszkont cég az adócsökkentést, sőt, azt is feltételül szabták, hogy a kormány engedje el a repülőtereken az utasok biztonsági ellenőrzésének díjemeléseit is. 

Csak puffogtat a Ryanair, ahogy Magyarországon is teszi

A légi közlekedés túladóztatása letűnőben lévő kormányzati gyakorlat Európában, erre jó példa Magyarország is, ahol kivezetik a korábban kivetett adót – hívta fel az Economx figyelmét Varga G. Gábor.

A légiközlekedési szakértő szerint az, hogy a Ryanair kapacitáscsökkentéssel fenyeget egy kiemelt piacot, szinte menetrendszerű reakció – sőt, szavai szerint sokkal kiszámíthatóbb reakció, mint például a társaság menetrendje.

Mint ahogy az is várható, hogy az ilyen fenyegetések sosem válnak valóra, hiszen a német piac a legprofitábilisabb Európában, amivel tisztában van a fapados szolgáltató. 

Emlékezetes: Michael O’Leary vezérigazgató 2022-ben a sajtóban ment neki a magyar kormánynak, leidiótázva az akkor frissen kinevezett Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a légitársaságokra is kivetett extraprofit-különadó miatt. A lobbanékony stílusáról közismert ír milliárdos kirohanásai gyakoriak: idén januárban például Bruno Le Maire francia pénzügyminisztert nevezte ostobának a Boeing biztonsági teljesítményét illető kritikák miatt, amelyekből O'Leary cége közel hatszázat üzemeltet.

Ma már tisztán látszik, hogy amikor a magyar különadót bevezette a kormány, a Ryanair a mostanihoz hasonló módon támadta a döntést, azonban utóbb akkor sem vonult ki, hanem inkább növelte itteni kapacitásait – idézte fel Varga G. Gábor. 

Csúcsra jártak a fapadosok, de vannak még feladatok

A szakértő úgy látja: a 2024-es csúcsszezonban ráadásul a diszkont légitársaságoknak aligha akad okuk panaszra a gazdasági környezet miatt a kontinensen, hiszen az árakat emelni tudták és az utasforgalom is szignifikánsan nőtt – olyan mértékben, amely már sok esetben az iparág teljesítőképességét is próbára tette.

Ami a németországi adókat illeti, azok indokoltsága és szakszerűsége ugyanakkor megkérdőjelezhető. Ma már jól látszik ugyanis, hogy adóztatás helyett a fogyasztóvédelem terén kellene növelni a légitársaságok kötelezettségeit. Emellett fontos lenne reagálni azokra a kihívásokra is, amelyek a légiforgalom irányításában jelentkeztek Európa szerte – jegyezte meg.

Ilyen intézkedés szerinte megtestesülhet abban is, hogy elrendelhetik: a légitársaságok által meghirdetett menetrendeket csak a megfelelő közreműködő szervezetekkel való koordinációt követően lehet életbe léptetni. 

Ez a forgalmasabb repülő- és légterek esetén azt is eredményezheti, hogy bizonyos járatok hosszabb fordulóidőkkel kell, hogy közlekedjenek – fűzte hozzá Varga G. Gábor.