A Climatenexus cikke szerint 2018-ban váratlanul, történelmi mértékben tovább emelkedett a metán globális légköri szintje. Az utóbbi 20 év második legnagyobb ugrásának regisztrálásánál is fontosabb azonban, hogy e növekedés felülírhatja a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás alapját jelentő modellt, mivel az abból indult ki, hogy a földi metánszint stabil marad.

A metán bár rövid, 9-11 éves élettartamú gáz. Ahogyan egy 2018-ban írt egytemi szakdolgozatban olvasható: "a globális felmelegedési potenciálja alapján a szén-dioxidnál hatékonyabb gázról van szó, egységnyi tömegű többlet metán nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint ugyanakkora tömegű többlet szén-dioxid". Ezért is, hogy a szén-dioxid után áll a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló anyagok listáján.

Kapcsolódó

Az ipari forradalom előtti 800 ezer évben a Föld alacsony metánszinten működött, de az egykori 300-800 ppb (parts per billion) molekulaszintje mostanra az 1860-as érték fölé nőtt - elsősorban a mezőgazdasági tevékenység és a fosszilis tüzelőanyag felhasználások miatt.

A Climanexus szerint a szakértők egyetértenek abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok gyártásából és forgalmazásából eredő kibocsátás csökkentése, illetve a (fokozott rizstermesztés és szarvasmarha-tenyésztés számlájára is írható) mezőgazdasági kibocsátási szintek kezelése praktikus megoldás lehet(ne) a légköri metán szintjének féken tartásához, már csak azért is, mert az emberi tevékenység hatására jelentkező, ún. antropogén metán a globális metánkibocsátás mintegy feléért (48 százalékát) felelős (a fosszilis tüzelőanyagok az összes antropogén metánkibocsátásnk pedig több mint harmadát teszik ki.

Legutóbb a '80-as évek Szovjetuniója produkált ilyen brutális ugrást
Kép: NOAA

A problémát a kibocsátási szint csökkentése jelenti, de ezt csak kimondani könnyű, a megvalósíthatóság komplex problémát jelent. Mert hiába van gyorsulóban a szénerőmű-bezárási és leszerelési hullám az Egyesült Államoktól Németországon át az Egyesült Királyságig egyre több helyen a világban, ha az e technológiát részben kiváltó földgáz-, és a kőolajipari tevékenység csupán az USA-ban is 40 százalékkal nagyobb metánkibocsátási szintet eredményezett. Az Egyesült Államokban ráadásul mindezért a palagáz-forradalom tehető felelőssé, mely csak most fordul üzletileg igazán termővé, mivel az lng-transzportok révén az ország egyre jelentősebb európai exportőrré is válhat.

A klímavédelmi fogatókönyvek összeállításánál eddig azért nem számoltak igazán a metánnal, mert az 1990-es évektől a globális szintemelkedése lelassult, sőt: 2000-2006 között nagyjából stabil szinten maradt. Ezért is okozott meglepetést aztán a drasztikus emelkedés. Ez ugyan már gyakorlatilag 2014 óta tart, de csak mostanra derül ki, hogy a növekedési ütem fokozatosan gyorsul. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legutóbbi jelentése óta az is kiderült, hogy az előző ötéves ciklushoz képest másfélszeresre ugrott a növekedési tempó. Az adatelemzők ilyet legutóbb akkor láttak , amikor a '80-as években a Szovjetunió brutális gázipari növekedést produkált. Ha ennyi nem volna elég rémisztő, az adatsorokat tágabb időintervallumban vizsgálva most már az a valószínűbb, hogy a stagnálási szakasz volt kivételes, mert a metánszint-növekedés az általános minta. Ennek veszélyeit az Ellen Nisbet vezette tudóscsoport nemrég úgy foglalta össze, hogy: ha az emberi tevékenységhez közhető szén-dioxid-kibocsátást sikerül is a kellő mértékben visszafogni, a metán váratlan és tartós emelkedése elnyomhat minden civilizációs klímavédelmi előrelépést.

A környezetvédelmi monitoringhálózatok kevés információval szolgálnak a metánkoncentrációkról. De még így is látszik fény az alagút végén: a fosszilis tüzelőanyag eredetű metán utputot elméletben (legalábbis a Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) 2017-es állítása szerint) akár a 3/4-ével is csökkentheti lehet. A 2/3 pedig még költséges strukturális átalakítások nélkül, "nulla nettó költséggel" is megvalósítható a NEÜ szerint. A mezőgazdaságban viszont azzal lehetne látványosan csükkenteni a metán-lábnyomot, ha a szarvasmarha-ipar működésének nyomon követhetősége mellett az állatok táplálását is megváltoztatnák.