Azok után, hogy a tavasszal előbb Brüsszel felől "kiszivárgott", majd kicsit később, a hivatalosan is megjelent Nemzeti energia- és klímatervvel (NEKT) kapcsolatban számos szervezet és szakértő kritikát fogalmazott meg, elkészült az Európai Bizottság ajánlása is.
A kedden magyarul is kiadott hatoldalas ajánlás kemény kritikával illeti a NEKT leadott tervezetét. Ahogyan a Napi.hu áprilisban megírta és bemutatta a tervezet alapján az látszik ,hogy a magyar kormány eleve nem gondolkodott azon, hogyan lehetne az EU átlagos vállalási szinteket megcélozni, mivel inkább a statisztikai bravúrkodásra vállalkozott - ami egyszer már bejött (20017-ben úgy ugrotta meg az időarányosan vállalt megújuló energiás szintet, hogy a falopással együtt megsaccolt tűzifafogyasztást is, mint megújuló energiaforrást, tették be a kalapba).
Az EB ajánlásai közt a legfontosabb tételt az jelenti, hogy Magyarországon a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött célértékét legalább 23 százalékra kell emelni. De emelni kell a vállalt tételeket az energiahatékonyság növelésében, az energiabiztonsági és energiafüggőség-csökkentési célokban is.
Külön pontban jelezte a bizottság, hogy a magyar kormány rezsiharcának alapján adó módszert, azt, hogy az energiaszolgáltatást végző cégek a tevékenységük során keletkező, indokolt és ténylegesen felmerült költségeiket visszaigényelhessék. Illetve: "Ki kell domborítani a teljes mértékben piaci alapú árak felé vezető stratégiát és ütemtervet".
De részletesebb elemzést kérnek a magyar kormánytól az épületek energiahatékonysági, a megújuló energiaforrások és az elektromobilitás területeihez szükséges beruházásokkal kapcsolatosan, és "el kell mélyíteni és ki kell terjeszteni azt a magyar gazdaság korszerűsítéséhez és az energia- és éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges beruházások általános áttekintésére".
A pontokba szedett súlyos uniós kritika meglehetősen kínosan érinti a Áder János is mivel a köztársasági elnök alig néhány napja egy rendezvények éppen arról győzködte a közönségét, hogy "Magyarország klímapolitikai helyzete egyáltalán nem olyan kedvezőtlen, mint azt sokan gondolnák".
Június elején, a Portfóliónak nyilatkozó Karderják Péter klímapolitikai és energiastratégiai államtitkár elismerte ugyan, hogy az Európai Unió magasabb célszámokat szeretne látni a magyar tervezetben, de elég furcsa magyarázatot adott az alacsony szintű vállalásokra. "Fontolgatjuk ennek lehetőségét" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy szerinte jobb egy alacsonyabb célt túlteljesíteni, mint egy túlságosan ambiciózus céltól elmaradni. A június 18-i dátummal megjelent bizottsági ajánás alapján egyértelmű, hogy Brüsszelben egyáltalán nem osztják ezt a logikát, és mind a célkitűzések, mind a szakpolitikai intézkedések területén aktívabb, előbbre mutató elképzeléseket kérnek a magyar kormánytól.
Ahogyan az a hivatalos uniós weboldalon is olvasható, most az következik, hogy 2019 végéig "a bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a mai közlemény és ajánlások alapján tökéletesítsék nemzeti energia- és klímaterveiket", hogy azok megfeleljenek valamennyi követelménynek, és összhangban legyenek az EU 2030-ig szóló ambiciózus céljaival. Erről vitát is kezdeményeznek, de e vitában az EB prioritásokat határozott meg (- vagyis ezekről lehet majd beszélni).
Mint a közleményben áll, ezek:
- a 2030-ra vonatkozó ambíciószintben és szakpolitikákban mutatkozó eltérések korrigálása;
- az összes érintett minisztérium bevonása nemzeti szinten;
- a lehető legjobb együttműködés a szomszédos tagállamokkal;
- a nemzeti energia- és klímatervek felhasználása az ipar, a versenyképesség és az innováció támogatására;
- beruházások vonzása és finanszírozási lehetőségek azonosítása;
- a szociális dimenzió teljes körű integrálása; a hosszú távú célkitűzések és hosszú távú jövőkép figyelembevétele.