Izzasztó jövő előtt állnak a 2010-ben, vagy az után született gyerekek – legalábbis a Másfélfok által idézett szimulációs tanulmány szerint. Ezeknek a gyerekeknek a nyugdíjas éveit már olyan szélsőséges időjárási események fogják kísérni amelyekből ma negyedannyit, ötödannyit tapasztalunk. Ha a párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint sikerül tartalni a  1,5 °C-os globális felmelegedést, akkor négyszeresére, 3 °C-os felmelegedés esetén ötszörösére nőhet a szélsőséges események gyakorisága az évszázad végére. A ma 57 éves emberek azonban még a legpesszimistább forgatókönyv szerint sem találkoznak hasonló gyakorisággal életük során: az árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek többnyire a mai fiatalok lesznek kitéve.

Egy 2020-ban született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született – derült ki a szimulációból. A szélsőséges időjárási eseményekkel pedig több sérülés, halálozás, fertőző betegség, a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedés és hőguta okozta halálozás jár.

A magyarok is aggódnak

A nem túl fényes jövőkép a mentális egészségünkre is kihat. A fiatalok éghajlati szorongásával kapcsolatban valaha készült legnagyobb felmérésben több mint 10 (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) ország több mint tízezer fiatalja vett részt. A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongást tapasztaltak az éghajlatváltozással összefüggésben: a fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek. A válaszolók fele olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt. Emiatt sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy elállnak a gyermekvállalástól: a válaszadók 40%-a habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt.

Egy 2018-as felmérésben az amerikai válaszadók 33 százaléka említette az éghajlatváltozást, mint okot, ami miatt kevesebb gyerek mellett döntött, mint amennyit ideálisnak tartott, vagy várhatóan kevesebbet vállal. A felmérést 20 és 45 év közötti férfiakból és nőkből álló országos reprezentatív minta alapján készítették az Egyesült Államokban. Egy későbbi, 2020-as Eurobarometer-felmérés szerint a válaszadók több mint 95%-a nagyon vagy extrém módon aggódik a meglévő vagy tervezett gyermekeinek jövőjéért az éghajlatváltozás okozta hatások miatt. Sőt: egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb családtervezés között Magyarországon és Csehországban is.

A katasztrófa lelki válsággal is jár

Az UNICEF tanulmányt készített a gyermekjogok éghajlatváltozás miatti sérülésének felmérésére. A tanulmányban bemutatott éghajlati kockázati index szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve.

Ezeket a hatásokat három csoportba sorolták:

Hirtelen és közepesen hirtelen fellépő események:

Például hőhullámok, melyeknek már napjainkban 820 millió gyermek van erősen kitéve. Továbbá a 400 millió gyermeket érintő trópusi ciklonokhoz köthető kockázatok, a 330 millió gyermeket érintő folyóvízi és a 240 millió gyermekre kockázatot jelentő parti áradások.

Lassabban kialakuló kockázatok

Ide sorolják a már most 920 millió gyermeket érintő vízhiányt és a 600 millió gyermeket veszélyeztető vektorok által terjesztett betegségeket, mint a malária.

Környezetromlás és stressz okozta hatás

A világ gyermekeinek közel 90%-át érintő légszennyezés és a 815 millió gyermeket érintő ólomszennyezés, mely a levegő, a vizek, a talaj és az élelmiszerek kitettsége miatt jelentős.

Az éghajlatváltozás miatt a különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Ide tartoznak:

 

  • asztma, allergia, egyéb légúti betegségek
  • hőség okozta betegségek
  • idegrendszer fejlődésével kapcsolatos problémák
  • szív- és érrendszeri betegségek
  • a vektorok által terjesztett betegségek
  • víz útján terjedő fertőző betegségek
  • alultápláltság
  • mentális egészségre gyakorolt hatások
  • reproduktív képesség.

Ráadásul az éghajlati katasztrófák következményei, mint például a társadalmi problémák, a gazdasági hanyatlás és a népességvándorlás, mind negatív hatással lesznek a gyermekek pszichoszociális fejlődésére. Ennek következtében kialakulhat mentális és érzelmi szorongás, mely esetei közé tartozik a poszttraumás stressz-zavar (PTSD), az alvászavarok, az agresszív viselkedés, a depresszió és akár kábítószerhasználat. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekeknél nagyobb arányban figyelhető meg mentális egészségkárosodás egy természeti katasztrófa után és érzékenyebbek például a viharok okozta PTSD kialakulására, mint a felnőttek.