A világ útelágazáshoz érkezett, az emberiségnek két választása van: vagy tovább halad a klímakatasztrófa felé, vagy biztonságossá teszi a világát minden nemzete számára. Hogy ezek közül melyiken indul el, az olyan tanácskozásokon dől el, amilyen a napokban a németországi Bonnban volt (éppen egy olyan időszakban, amikor Németországot maga alá gyűrte egy szokatlan hőhullám). Közel kétszáz ország küldte el képviselőit az úgynevezett ENSZ-klímatanácskozásra. Ez a fórum része a 2015 végén kötött párizsi klímaegyezmény végrehajtását nyomon követő egyeztetések sorozatának. Az egyezmény célja, hogy megelőzze a Föld légkörének átlag több mint két százalékos felmelegedését.

A bonni fórumon képviselt országok mindegyike aláírta a 2015-ös egyezséget, ám egyesek közülük a közvélemény szeme elől rejtve a végrehajtást akadályozó trükkökkel el akarják szabotálni a közös cél elérését - írta a Financial Timeson megjelent cikkében Lois Young, a közép-amerikai Belize állandó ENSZ-képviselője, aki 44 olyan kisebb szigetországot is képviselt, amelyeket - akárcsak Belizét - végveszély fenyeget a tengerszint emelkedése miatt. (Ennek oka, hogy a légkör felmelegedése miatt elolvad sarki jégtakarók egy része.)

Kapcsolódó

A lét a tét

Ezeknek az országoknak közvetlenül élet-halál kérdése mindaz, amit a tudomány a globális felmelegedésről megállapít, illetve az, hogy milyen választ adnak erre a világ országai. Az utóbbi egyelőre nem elegendő a katasztrófa elkerülésére - éppen erről kellene szólnia a Párizsban elindult klímavédelmi folyamatnak. A tudomány tavaly újabb világos jelzést adott arról, hogy az emberiség ebben az ügyben immáron hajszál vékony jégen jár.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szembesítette a döntéshozókat (és mindenki mást is) azzal, hogy ha sikerülne az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartani, akkor is brutális korallpusztulással, mezőgazdasági gondokkal és tengerszint-emelkedéssel kellene számolnunk, amelyeknek hatalmas gazdasági következményei lennének. A jelentés elkészítéséhez hozzájárult az USA, Szaúd-Arábia, Latin-Amerika több országa, India és Kína is, ám a belizei ENSZ-nagykövet azt tapasztalta a bonni tanácskozáson, hogy a nagy olaj-, gáz- és szénérdekeltségekkel rendelkező országok visszautasítják annak megállapításait.

Mit gondolhatnak?

És ezt csupán néhány nappal a világ legbefolyásosabb országai, a G20 csúcsértekezlete előtt tették. Bizonyára úgy gondolják, hogy a világon jelenleg kialakult politikai instabilitás közepette senki sem fog azzal törődni, hogy megtegye az IPCC jelentéséből fakadó lépéseket a klíma 1,5 fokos felmelegedésének megelőzésére. A belizei ENSZ-nagykövet szerint ennek az ő számára az az olvasta, hogy országát és az általa képviselt kis szigeteket feláldozhatónak, eltűnésüket elfogadható árnak tartják azért, hogy ne tegyék meg a klímaváltozást megfékező népszerűtlen intézkedéseket.

Ha lenne még időnk, ha a tudományos eredmények nem lennének egyértelműek, akkor még tárgyalhatnának a nemzetek a teendőkről, ám a helyzet az, hogy a világ kifutott az időből, a tudományos bizonyítékok pedig egyértelműek. Miközben csak egy évtizedünk maradt a hatékony védekezésre az országok egy kicsi, de hangos csoportja, köztük olyanok, amelyeket nem kis felelősség terhel a szén-dioxid felhalmozódásáért a légközben, gyakorlatilag aláássa a jövő megmentését célzó erőfeszítéseket - véli Belize ENSZ-nagkövete.

Tényleg azt gondolják, hogy a világ legsérülékenyebb országainak képébe vághatják, hogy el kell fogadniuk ezt a helyzetet? - teszi fel a költői kérdést. Vészhelyzet van és a kicsi országok harcolni fognak túlélésükért! Nem fogják hagyni, hogy az ENSZ félrenézzen és a nagyobb országok átlépjenek rajtuk.