Nem viseltek rangjelzéseket és azonosíthatatlan járműveken érkeztek - ők voltak Vlagyimir Putyin kicsi, zöld emberkéi, akik megszállták a Krím félszigetet a 2014. tavaszi ukrajnai hatalmi vákuum idején. Most, 2020 júliusában hasonlóan titokzatos csapatokat látunk, amelyek amerikai városokban, Portlandban és Oregonban tűntek fel. Annak idején az orosz állami média az Ukrajnában élő oroszokat fenyegető veszéllyel magyarázta megjelenésüket, most az amerikai városokat állítólag elözönlő anarchista gonosztevők elleni fellépés miatt kell ott sertepertélniük.

Valójában Donald Trump amerikai elnök újraválasztási kampányának fő csapását látjuk - véli Edward Luce, a Financial Times (FT) Észak-Amerikával foglalkozó publicistája. Miután a gazdaság kilábalása a recesszióból elakadt és a vírus biztosan itt fog fertőzni még a szavazás idején, novemberben is, hogy Trump úgy láthatja, hogy csak egy kultúrharc - vagy inkább városellenes harc - kirobbantása esetén tarthatja meg az elnöki bársonyszéket.

Kapcsolódó

A célpontok a nagyvárosok

Amerikai nagyvárosai inkább liberálisok, mint konzervatívok. A tíz legnagyobb városból csak San Diegót vezeti republikánus polgármester, a többi a demokratáké. Az FT szakírója szerint borítékolható, hogy ebbe a városba nem fog olyan rendfenntartó erőket küldeni, mint például Chicagóba. Ahhoz, hogy a kultúrháborút - amelyben az elnök a szövetségi vagyon védelmére hivatkozva beküldi a fegyvereseket a városokba - megnyerje, három feltételnek kellene teljesülnie.

A fő üzenet szerint a radikális tüntetők megszentségtelenítik az amerikai kultúrát és Joe Biden volt alelnök, Trump várható demokrata kihívója, az ő foglyuk. Ez akkor lehetne hiteles, ha erősödnének a tiltakozások. Ez a feltétel nem látszik teljesülni, mert általában nincs erről szó és az 1960-1970-es évek lázadásaihoz képest a mostaniak gyengédek. Másodszor össze kellene kapcsolni az emberek fejében a nemzeti lobogót a konföderációs szimbólumok, főként szobrok ellen támadásokkal. Ez se látszik teljesülni, mert például még Mississippi államban is úgy döntöttek, hogy eltávolítják az állam zászlajából a konföderációs szimbólumokat.

Harmadszor Trumpnak el kellene hitetnie az elővárosokban lakó kispolgárokkal, hogy Biden bátorítja a tiltakozásokat és elfogadja az azokon elhangzó követeléseket. Ez megint necces lesz, mert nehéz a 77 éves Bident lázadónak öltözve láttatni, és elutasította a rendőrség újraszervezésével kapcsolatos követeléseket.

A nagyobb veszély

Ezért a kultúrharc megnyerése eléggé távolinak tűnik, viszont van ennél egy nagyobb veszély - véli az FT publicistája. Trump esetén először fordulhat elő az amerikai történelemben, hogy ha veszít az elnökválasztáson, nem ismeri el a vereségét. Erre utal, hogy továbbra is azt állítja: 2016-ban több millió illegális bevándorló szavazott akkori ellenfelére, Hillary Clintonra. Szerinte a mostani választást "is" elcsalhatják, vagy a szavazatszámlálásnál, vagy hamis szavazatokkal, vagy Biden érdekében végrehajtott kínai beavatkozással.

Bill Barr személyében olyan főügyésze van az USA-nak, aki készségesen elfogadhatja ezeket a kifogásokat. Chad Wolf, az amerikai Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) vezetője szintén lojális az elnökhöz, ami egy félig privát fegyveres erőt ad a kezébe - véli az FT cikkírója. A közvélemény-kutatások most azt mutatják, hogy Trump elveszti az elnökválasztást, ám úgy tűnik, nem szándékozik csendben távozni a naplementébe.