A legtöbb európai ország egyre szegényebb a háború miatt. Norvégia egyre gazdagabb – sokkal gazdagabb –  írta le a skandináv ország legnagyobb dilemmáját Lars-Henrik Paarup Michelsen, a Norwegian Climate Foundation agytröszt igazgatója a CNBC-nek. Az ország vagyona az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán egekbe szökő olaj- és gázárak miatt idén várhatóan új csúcsokra emelkedik.

Miközben Európában sokan küzdenek azért, hogy megbirkózzanak a régió évtizedek legsúlyosabb energiaválságával, a már amúgy is rendkívül gazdag skandináv ország gazdagodik a válságon. Ez szenvedélyes vitát robbantott ki az országban, sokan nem tartják méltányosnak, hogy mások szerencsétlenségéből húzzon Norvégia hasznot- írja összefoglalójában a CNBC.com.

Az ellenzéki törvényhozók, az ország neves közgazdászai, sőt a norvég energiaipar titánjai is arra szólították fel a kormányt, mutasson példát a világnak. Mindezt úgy, hogy a fosszilis energiahordozókból származó bevételeit egy új nemzetközi szolidaritási alapba pumpálja, amely segít más országoknak elérni klímacéljaikat.

A norvég pénzügyminisztérium arra számít, hogy az állam olaj- és gázeladásokból származó bevétele idén 1,38 billió (ezermilliárd) norvég koronára (131 milliárd dollárra) emelkedik. Ez több, mint a tavalyi 1,17 billió koronás rekord, és csaknem ötszörös növekedés a 2021-es 288 milliárd koronához képest.

Háborús haszon, nem lehetünk önzők

Ez háborús haszon. A legtöbb európai ország egyre szegényebb a háború miatt, Norvégia eközben sokkal gazdagabb lesz - mondta Lars-Henrik Paarup Michelsen, a Norwegian Climate Foundation agytröszt igazgatója a CNBC-nek. Ő attól tart, hogy ha Norvégia egyszerűen zsebre vágja az extra nyereséget , rontja nemzetközi hírnevét, az országot „nagyon egocentrikusnak” fogják tekinteni.

Szerinte a kormány akkor cselekedne helyesen, ha az extra források egy részét Ukrajna további megsegítésére fordítanák és költenének belőle Európa energetikai átmenetének felgyorsítására, valamint az alacsony jövedelmű országokban az éghajlat-változás kedvezőtlen hatásainak kivédésére.

Ezt a helyzetet természetesen nem mi okoztuk, és nem tetszik nekünk – mondta Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes. Azzal érvelt, hogy Európa energiabiztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy Norvégia magas szinten tartsa a gáztermelést. Petersson elmondta, hogy a kormány Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatása megközelíti az 1,5 milliárd eurót (1,63 milliárd dollár), hozzátéve, hogy az ország döntéshozói egy többéves programon dolgoznak, hogy továbbra is segítsék Kijevet.

Mint mondta, tisztában vannak azzal a felelősséggel, ami azzal jár, hogy rendelkeznek ezekkel az erőforrásokkal. Meg kell azokat védeni, különös tekintettel arra, hogy az energiabiztonság döntő most Európában az idei télen és esetleg a következő télen is tette hozzá.

Rekord megy el segélyekre

Norvégia tavaly megelőzte Oroszországot és Európa legnagyobb földgázszállítója lett, az elmúlt fél évszázadban a világ egyik vezető kőolajtermelője volt. Ez gigantikus északi-tengeri kőolajlelőhelyeinek köszönhető, az ezekből  származó profit egy részét arra használták fel, hogy hatalmas biztonsági hálót hozzanak létre a jelenlegi és a jövő generációi számára.

A norvég kormány a kőolaj-eladásokból származó nettó bevételt az ország 1,3 billió (ezermilliárd) dolláros szuverén vagyonalapjába utalják át. A kormány évente csak az alap egy kis részét költheti el, de ez a becslések szerint így is az államháztartás közel 20 százalékát teszi ki.

Ez az extraprofit, ahogy nevezhetjük, közvetlenül a háborúból származik  – mondta Ingrid Fiskaa, a norvég szocialista baloldal külügyi szóvivője, akinek támogatása kritikus fontosságú Jonas Gahr Store miniszterelnök kisebbségi kormánya számára. Kiemelte, hogy Norvégiában törvények korlátozzák az olajbevételek felhasználását a hazai gazdaságban, hogy elkerüljék a magas inflációt. Szerinte ez is azt támasztja alá, hogy az extra bevételeket a nemzetközi szolidaritásba kellene fektetni.

Norvégia segélyezési költségvetése több mint egy évtizede bruttó nemzeti jövedelmének (GNI, a GDP és a külföldön megtermelt jövedelem összege) 1 százaléka közelében mozog, s így már most is a világ egyik legbőkezűbb adományozója. Store kormányát tavaly élesen kritizálták, amiért azt javasolta, hogy a GNI 0,75 százalékára csökkentsék a külföldi segélyekre fordított összeget. Ez a szint még mindig jelentősen meghaladja az OECD országok 0,3 százalékos átlagát, de a civil társadalmi csoportok „kínosnak” minősítették a lépést pont akkor, amikor Oslo soha nem látott összeget keresett olaj és gázexportján. A norvég külügyminisztérium azóta ígéretet tett arra, hogy 2023-ra teljesíti a GNI 1 százalékára rúgó segélyezési célját.