Ukrajna múlt hét csütörtök óta tartó letámadása miatt Vlagyimir Putyin orosz elnököt sorra érik az fájóbbnál-fájóbb szankciók. A korlátozásoknak köszönhetően mélypontra került a rubel, orosz cégeket rúgtak ki nyugati tőzsdékről, az ország nagyobb bankjait kizárták a SWIFT fizetőrendszerből, Putyin oligarchái tiltólistákra kerültek, és a németek jó időre elzártak minden lehetőséget az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megnyitása előtt.

Ez utóbbin kívül azonban, a már a támadás előtt is működő energiaexportjait nem függesztették fel, hiszen attól nagymértékben függ a világ, különösképpen az európai piac. Oroszország a világ olajfelhasználásának nagyjából 8 százalékát biztosítja, és így a háború kitörése óta a hordók világpiaci ára is kilőtt. Ez természetesen különösen fájdalmas az USA-nak, ami a világ legnagyobb olajfogyasztója.

Kapcsolódó

Amerikának nem hiányozna az orosz olaj

Az Egyesült Államok maguk is importálnak olajat Putyin országából, de ez éves fogyasztásuk mindössze 3 százalékát teszi ki. Tavaly például ez napi 209 ezer hordó kőolajat, és további 500 ezer hordónyi egyéb olajterméket és származékot jelentett, derül ki az Al Jazeera cikkéből.

Könnyen belátható, hogy a nagy számok ellenére, az amerikaiak szinte egyáltalán nem függenek az orosz olajtól, különösen hogy a behozott mennyiség eltörpül a szomszédos Kanadából szállított volumen mellett, ahonnan importjuk 61 százalékát fedezik. Mindent összevetve, az orosz kőolaj alig 1 százalékát tette ki az USA által 2021-ben feldolgozott mennyiségnek, annak ellenére is, hogy tavaly az előző hat év átlagának több mint háromszorosát hozták be.

Kereskedelmi dominóhatás

Mindezek ellenére, az orosz olajexportok korlátozása komoly hatással lehet az Egyesült Államok belpolitikájára, mondja Adam Pankratz a Brit Kolumbiai Egyetem Sauder üzleti iskolájának professzora. Szerinte ha az USA leállna az orosz kőolaj importtal, azzal saját farkába harapna. Feltehetően más országok is követnék a példáját, ami a jelenleg is feszült piaci helyzetet még feszültebbé tenné, ez pedig még tovább emelné az olajárakat, ami az amerikai piacra lecsapódó, további inflációt eredményezne.

Egyelőre az orosz bankok szankcionálása emeli az olaj árát, ami szerda óta már hordónként 110 dollár fölött van. Pankratz azt mondja, az orosz kőolaj, ahogy a gáz sem drágult igazán, egyszerűen arról van szó, hogy az emberek tartanak attól, hogy megsértik a szankciókat, ha tőlük vásárolnak olajat.

Biden bánhatja az áremelkedést

Az egész háborús állapot valószínűleg csak olaj lesz a tűzre, abban az inflációban, amit jelenleg él át az USA. A januárihoz hasonló 7,5 százalékos áremelkedésekre nem volt példa 1982 óta. Ez náluk az átlag fogyasztó számára 276 dolláros (közel 100 ezer forint) havi kiadás növekedést jelent. Az, hogy Joe Biden elfogadottsága januárban elérte a rekord alacsony 33 százalékot, minden bizonnyal nagymértékben köszönhető ennek is, holott a háborús helyzetekben az ilyesmi tipikusan nem jellemző.

Pankratz szerint, az amerikaiak nagy többsége is, az ilyen közvetlenül érzékelhető kiadásváltozások alapján formált véleményt, amikor a vezetőik megítéléséről van szó. Ha a választók megkérdezik maguktól, gazdagabbak vagyunk-e idén, akkor komoly gondokat okozhat egy elszabaduló infláció, ami Bident különösen érzékenyen érintheti, az idén novemberben esedékes, időközi választások előtt.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.