Az európai politikai döntéshozók komoly küzdelmet folytatnak, hogy megbirkózzanak a növekvő vízválsággal, eközben a kutatók attól tartanak, hogy az éghajlati válság okozta újabb aszályos nyár következik - írta egy nemrég megjelent tanulmányra hivatkozva a CNBC.com.

Az egyre súlyosbodó éghajlati vészhelyzet miatt egyre szűkösebbek a vízkészletek Európában, a rekord meleg tavasz és a történelmi téli hőhullám láthatóan megviselte a régió folyóit és sípályáit. A mediterrán országok, például Olaszország víztározói az elmúlt hetekben a nyári kánikulában megszokott vízszintre csökkentek. Ez komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termelést, miközben Franciaországban és Spanyolországban is tüntetések törtek ki a vízhiány miatt - írja a pénzügyi portál.

A hőmérséklet a nyár folyamán tovább emelkedik, és sokan attól tartanak, hogy Európa amúgy is bizonytalan vízügyi helyzete még súlyosabbá válhat. Az osztrák Grazi Egyetem kutatói által az év elején elemzett műholdas adatok azt mutatták, hogy az aszály sokkal nagyobb mértékben érinti Európát, mint azt a kutatók korábban várták.

A tanulmányt azt követően tették közzé, hogy az Európai Unió kutatói megállapították: Európába tavaly minden idők legforróbb nyarát élte át, és az intenzív aszály a térségben olyan mértékű volt, amire legalább 500 éve nem volt példa. A Grazi Egyetem kutatói szerint Európa már 2018 óta súlyos aszálytól szenved. Ennek hatásai tavaly váltak nyilvánvalóvá, amikor a vízkészletek csökkenése már komoly károkat okozott az élelmiszer- és energiatermelésben, miközben számos vízi faj elvesztette élőhelyét.

-Néhány évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a vízellátás problémát jelent majd itt Európában, különösen Németországban vagy Ausztriában. Most azonban valóban gondok vannak, s ezen el kell gondolkodnunk

 - mondta Torsten Mayer-Gürr, a műholdas tanulmány egyik vezető szerzője.

A tavalyi év komoly ébresztő volt

Spanyolországban a hőmérséklet idén már áprilisban közel 40 fokig emelkedett. Pedro Sanchez miniszterelnök még ugyanebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy a dél-európai országban az aszály lett az egyik legnagyobb tartós probléma.  A múlt hónapban a spanyol kormány 2,2 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá, amellyel a mezőgazdasági ágazatot sújtó aszály hatásait próbálta enyhíteni.

Eközben az Európai Aszálymegfigyelő Intézet az év elején egy különleges gyorsjelentésben arra figyelmeztetett, hogy a tél végi körülmények hasonlóak a tavalyihoz, amikor a magas hőmérséklet és a csapadékhiány miatt a kontinens nagy részét sújtó, széles körű és elhúzódó aszály alakult ki.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az EU 27 tagállamának több mint egynegyedében aszályriadó van érvényben, ez a régió területeinek jelenleg 8 százalékát érinti. A várakozások szerint Magyarországon is komoly gondokat okoz majd idén az aszály.

Segítettek a májusi esők

Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese szerint az idei nyári kilátások Európa nagy részein egyelőre nem tűnnek olyan ijesztőnek, mint egy hónappal ezelőtt. Ez azért van így, mert a rekordot döntő áprilisi hőmérsékletek után az elmúlt hetek heves esőzései Dél-Európában segítettek feltölteni a víztározókat és javítani a talaj nedvességtartalmát. Burgess szerint azonban Észak-Európa nagy része és a déli országok, köztük Spanyolország, Franciaország és Portugália még mindig meglehetősen száraznak tűnnek, miközben egyes kutatók attól tartanak, hogy Európa újabb brutális nyár elé nézhet.
-Az európai vízbiztonság érdekében valóban meg kell változtatnunk a vízzel való bánásmódunkat. Úgy gondolom, hogy a tavalyi év eseményei sok európai döntéshozó számára ébresztőt jelentettek - mondta Burgess a CNBC-nek.

Chloe Brimicombe, az osztrák Grazi Egyetem éghajlatkutatója szerint a vízhiány különösen akut probléma Dél-Európában. Úgy látja azonban, hogy Közép- és Nyugat-Európa kevésbé felkészült és ez az elkövetkező években nem várt problémákhoz vezethet. Európának fel kell ismernie, hogy az éghajlatváltozás őket is érinti. Itt ugyanis sokan kényelmesnek tartják azt gondolni, hogy az éghajlatváltozás csak a déli országok problémája. Persze, ott komolyabb gondot okoz, de Európa sem marad érintetlen - mondta a kutató