Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró, a Washington Post publicistája eltűnése, illetve biztosra vehető halála váratlanul átszabta a közel-keleti régió országainak kapcsolatát, illetve részben azon túli hatásokkal is járt - kezdi elemzését Nick Butler, a Financial Times (FT) publicistája, a londoni King's College vendég professzora, aki 29 éven át dolgozott a BP olajmulti vezetőségében. Törökország, meglepően keményen járt el, miután az újságíró Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén tűnt el, Donald Trump, az USA elnöke komoly következményekkel fenyegette meg az ügyben nyilvánvalóan érintett rijádi vezetést.

A tragikus esemény az olajpiac szempontjából a legrosszabbkor történt. Az USA felújított szankciói Irán ellen november 4-én lépnek életbe, ettől kezdve minden olyan vállalat, amely a perzsa országban üzletel számíthat arra, hogy az Egyesült Államok kitaszítja a bankrendszeréből, ami egyet jelent azzal, hogy a világ pénzügyi rendszeréből is száműzik. Emiatt hiába próbálta megmenteni a Teheránnal kötött atomalkut az EU, nem számíthat sikerre.

Kapcsolódó

Kopogós számok

A számok önmagukért beszélnek. Irán olajexportja az S&P Global Platts becslése szerint napi 700 ezer hordóval esett május óta, és további napi 900 ezres mínusz várható a következő egy évben. Az utóbbi szám még nagyobb lehet, ha az USA megkettőzi erőfeszítéseit azokkal a vállalatokkal és országokkal szemben, amelyek továbbra is üzletelnek a perzsa országgal, illetve annak cégeivel.

Eközben folyamatosan csökken a venezuelai olajexport is, így ez és az iráni kitermeléssel, illetve exporttal kapcsolatos várakozások határozták meg a fekete arany árának alakulását az elmúlt fél évben. A következmény: az egy évvel ezelőttihez képest majdnem harmadával emelkedett az olajár és egyes elemzők az év végére három számjegyű árat várnak a mostani 70-80 dollár/hordós szint helyett. Ez érezhetően feltolná az üzemanyagok árát is, Magyarországon bőven 400 forint/liter fölé.

Ellenhatás

Mindez persze akkor érvényesülne ilyen drámaian, ha a világ legnagyobb termelői, Oroszország és az OPEC, az utóbbin belül elsősorban Szaúd-Arábia nem kompenzálná saját exportja növelésével a kieső iráni energiahordozót. A Hasogdzsi tragédiája körüli események Butler szerint megváltoztatták az ezzel kapcsolatos játszmát, mégpedig azért, mert meggyengítették Szaúd-Arábiát, amely így nehezebben állhat ellen annak az amerikai nyomásnak, amely kitermelése számottevő növelésére próbálja rávenni.

Trump kinevezte magát a királyság kulcsfontosságú szövetségesének és védelmezőjének. Washington a gyilkosság után ragaszkodhat ahhoz, hogy Rijádban váltsák le az országot irányító Mohamed bin Szalmán herceget egy olyan politikusra, aki nyitottabb az USA régiós érdekeinek figyelembevételére. Ez azonban másodlagos ahhoz képest az általános katonai és gazdasági támogatáshoz képest, amire Szaúd-Arábia az Egyesült Államoktól számíthat. Ez demonstrálta Trump azzal, hogy elnökként első külföldi útja ebbe az országba vezetett.

Nincs választásuk

Butler összességében úgy látja, hogy a szaúdi kormánynak, amely függ a washingtoni vezetés jóindulatától nincs más választása, mint meghajolni az amerikai elvárások előtt. Ezért eltúlzottak lehetnek azok a várakozások, amelyek szerint az iráni olaj kiesése a világpiacról durva áremelkedést okoz.

Emellett szól az is, hogy a kínai gazdaság nem bővül olyan erősen, ahogy azt korábban jósolták, ami visszafogja a kereslet növekedését. Ennek eredményeként a világpiaci olajkínálat egyensúlyban lehet a kereslettel - feltéve, hogy a szaúdiak megerősítik, hogy készek kipótolni a hiányzó exportot, ha az olajfogyasztók importjának erősödése ezt megköveteli.

Irán is meghajol

Nyitott kérdés, hogy a teheráni vezetés hogyan reagál az USA nyomására. Ahogy a nyugati befektetők kényszerűen visszahúzódnak Iránból, érezni a gazdasági helyzet romlását az országban. Bár a külföldi cégek nem tekintik véglegesnek kivonulásukat, Butler szerint nem fognak pereskedni az amerikai szankciók miatt elszenvedett káraikért, inkább kivárják, amíg megfordul a politikai széljárás.

Teheránból ugyan súlyos szavak hangzanak el az USA-nak címezve, de az 1979-ben létrejött iszlám állam legfőbb célja a fennmaradás, amit a gazdasági bajok veszélyeztethetnek. Ezért a szakértő arra számít, hogy inkább engedni fognak az amerikai követeléseknek, mint hogy kockáztassák a rezsim összeomlását.

Összességében a Hasogdzsi-tragédia Donald Trump kezére játszik, aki ennek segítségével megerősítheti befolyását Szaúd-Arábián, így elérheti, hogy a királyság pótolja a kieső iráni olajat a világpiacon, s ezzel az iráni szankciók ne okozzanak túlságosan fájdalmas olajdrágulást a világpiacon. Ha ez a jóslat teljesülne, az jó hír lenne az átlagautósnak is, mert fékezné az üzemanyagok drágulását.

A fotó forrása: Shutterstock