Az amazóniai marhahústermelés adókedvezményeitől kezdve a fenntarthatatlan talajvízszivattyúzás pénzügyi támogatásáig a Közel-Keleten a kormányzati kiadások és egyéb támogatások milliárdjai károsítják a környezetet. A kormányzati támogatások - amely a globális GDP 2 százalékának felelnek meg -, közvetlenül a párizsi megállapodás céljai és a biológiai sokféleség csökkenésének megfordítására vonatkozó céltervezetek ellen dolgoznak. A Business for Natuer kutatása szerint gyakorlatilag állami pénzből finanszírozzák a vízszennyezést, a talajeróziót és az erdőirtást - írja a Guardian.
A szerzők számításai szerint összesen 1800 milliárd dollár megy el olyan állami támogatásokra, kedvezményekre, amelyek környezetkárosítók, vagy gyorsítják a klímaváltozást. A források jelentős részét szerintük át lehetne csoportosítani környezetbarát vagy fenntarthatósági projektek finanszírozására, miközben a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítésének költségeit illetően egyre nagyobb a politikai megosztottság.
A jelentés felszólítja a kormányokat, hogy a biológiai sokféleségről szóló Cop15 találkozón - amely még az idén lesz Kínában -, és ahol a remények szerint aláírják a "párizsi természetvédelmi megállapodást", állapodjanak meg a környezetre káros kormányzati támogatások évtized végéig történő megszüntetéséről, valamint hogy a vállalatok a környezetvédelmi jelentések részeként tegyék közzé a kapott támogatásokat. Christiana Figueres, aki a párizsi megállapodás aláírásakor az ENSZ éghajlat-változási egyezményének vezetője volt, üdvözölte a kutatást. Szerinte a támogatások hatalmas kockázatot jelentenek a támogatásban részesülő vállalkozások számára.
"A természet riasztó ütemben pusztul, és még soha nem éltünk olyan bolygón, ahol ilyen kicsi a biológiai sokféleség" - mondta. "A káros támogatásokat át kell irányítani az éghajlat és a természet védelmére, ahelyett, hogy a saját kihalásunkat finanszíroznánk" - fogalmazott Figueres.
A jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyag-ipar (620 milliárd dollár), a mezőgazdasági ágazat (520 milliárd dollár), a vízgazdálkodás (320 milliárd dollár) és az erdészet (155 milliárd dollár) részesül az 1,8 milliárd dollár legnagyobb részéből. A bányászatról, amelyről úgy vélik, hogy évente több milliárd dollárnyi kárt okoz az ökoszisztémákban, nem lehetett becslést készíteni a hiányos adatszolgáltatás miatt.
A kormányok és a kedvezményezettek közötti átláthatóság hiánya azt jelenti, hogy a valós számadat valószínűleg sokkal magasabb, ahogyan a káros támogatások implicit költsége is. A Nemzetközi Valutaalap tavalyi jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyag-ipar 2020-ban 5900 milliárd dollár értékű támogatásban részesült, de ennek a számnak a túlnyomó része olyan rejtett költség, hogy a szennyezők nem fizetnek az általuk okozott halálesetekért és a globális felmelegedésért.
Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló megállapodásának erre az évtizedre vonatkozó céltervezete évi 500 milliárd dollárnyi támogatás átstrukturálására szólítja fel a világ országainak kormányait, de a The B Team és a kutatást támogató Business for Nature szerint ennél is nagyobb átalakításra lehet szükség, még több forrást kell a környezetbarát projektekre fordítani.