Sorsdöntő hetek előtt áll a magát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sanders szenátor, az amerikai demokraták elnökjelölt-aspiránsa, akinek immáron csak a párt mérsékelt szárnyát képviselő Joe Biden volt alelnökkel kell mérkőznie az elnökjelöltségért, miután minden érdemi ellenfelük visszalépett a küzdelemből - derül ki a CNN összefoglalójából, amelyben a március 10-ei előválasztások esélyeit latolgatja. Szakértők szerint ha Sanders nem hozza a mostani, majd az egy hét múlva esedékes, illetve az április 7-ei szavazáson a közép-nyugati államok többségét, akkor elszállnak a reményei.

Ezek az államok a hagyományos kékgalléros amerikai munkásosztály fellegvárai, így ha a baloldali szenátor nem tud nyerni ezekben, akkor üres szólamnak fog tűnni az az állítása, miszerint a munkásosztály nevében és érdekében akar az Egyesült Államok elnökévé válni. További fontos tudnivaló ezekről az államokról, hogy Donald Trump 2016-ban ezekben verte meg demokrata ellenfelét, Hillary Clintont, ennek köszönhette, hogy végül megnyerte az USA elnökválasztását is. Más szóval annak a demokrata elnökjelöltnek van a esélye a visszavágó megnyerésére, aki novemberben is hozni tudja ezeket az államokat.

Kapcsolódó

Hat államban tartanak előválasztást kedden

Az Egyesült Államok hat szövetségi államában tartanak az előválasztások, az elemzők arra számítanak, hogy Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke tovább erősíti támogatottságát - írta az MTI. A 77 éves Joe Biden a múlt heti szuperkedden - amikor tizennégy államban, illetve egy tengerentúli területen voksoltak - vette át a vezetést a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok között, és eddig 664 delegátust nyert meg. Fő vetélytársa, a 78 esztendős Bernie Sanders vermonti szenátor az eddigi előválasztások és jelölőgyűlések után 573 delegátus támogatását tudhatja magáénak. A demokrata elnökjelöltséghez 1991 delegátus támogatása szükséges.A keddi előválasztásokon, Észak-Dakotában, Idahóban, Michiganben, Missouriban, Mississippiben és az északnyugati Washington államban összesen 352 delegátus sorsáról döntenek. A szuperkedd óta, miután a milliárdos Michael Bloomberg és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor visszalépett a kampányból, a versengés két politikusra, Bidenre és Sandersre szűkült. Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő ugyan még változatlanul kampányol, de esélytelen. A voksolások legnagyobb tétje Michigan, ahol 125 delegátusról döntenek. A közvélemény-kutatások ellentmondásosak: hétfőn a CNN hírtelevízió azt közölte, hogy a michiganiek 70 százaléka Sanderst támogatja, a RealClearPolitics szintén hétfői adatai szerint viszont Biden 22,6 százalékos előnyre tett szert a középnyugati államban.

Négy éve jól muzsikált

Négy évvel ezelőtt Sanders jól muzsikált a Közép-Nyugaton Hillary Clintonnal, akkori ellenfelével szemben. Kis különbséggel nyert vele szemben a michigani előválasztáson és jelentős többséggel Wisconsin államban, illetve kevesebb mint egy százalékponttal vesztett Missouriban és két csupán két százalékponttal Illinois-ban. Ezek voltak Sanders legjobb eredményei - akkoriban főként a kisebb államokat vitte el versenytársa elől, aki a nagyobbakban volt erős. Clinton csak Ohio államban nyert nagy különbséggel.

A baloldali elnökjelölt-aspiránsnak rossz hír, hogy Michiganben, amely sok szakértő szerint a legfontosabb a kritikus államok közül, Biden legkevesebb 15 százalékpontos különbséggel vezet előtte a népszerűségi listákon. A CNN országos felmérése 16 százalékpontos Biden-előnyt mutat Sandersszel szemben. A volt elnökjelölt mellett szól, hogy a közép-nyugati államok mellett a déliekben tartanak előválasztásokat, amelyekben a fekete szavazók körében élvezett népszerűségének köszönhetően biztosra vezető a győzelme.

Nem hozna 180 fokos fordulatot

Úgy vélem, hogy négy év Trump-elnökséget kibír az USA, nyolc év már valódi gondot jelentene - idézett egy harvardi politológus professzort Gideon Rachman a Financial Timeson megjelent publicisztikájában. A szakértő 2016-ban, Trump győzelme után fogalmazta meg ezt a véleményét. Sokan úgy vélik, hogy ha elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésnek köszönhetően Joe Bident választanák az USA elnökévé, akkor 180 fokos fordulat következne be az amerikai külpolitikában, azaz visszatérnének oda, a hol Barack Obama, Biden volt főnöke elnökségének végén abbahagyták.

Az FT publicistája szerint ez csak részben igaz. Az Egyesült Államok kormányzásában újra teret kapnának a profik, eltűnne Trump kiszámíthatatlan, ötletszerű döntéshozatala és az elnöki tisztséghez méltatlan viselkedése, illetve az USA újra részt venne a klímaváltozás elkerülését célzó globális erőfeszítésékben. Újra kiállnának az emberi jogok védelméért, és persze újra szemet hunynának, ha az USA stratégiai érdekei ezt úgy kívánnák, ám az ország belső viszonyai és nemzetközi kapcsolatrendszere nem rendeződne teljesen vissza.

Belső viszonyok

Az amerikai belső szociális és politikai megosztottság brutálisan elmélyült Trump négy éve alatt, ami aligha mérséklődne, sőt vélhetően tovább mélyülne. A Republikánus Párt, úgy tűnik, elfogadta az elnök nativista ideológiáját (a nativizmus szerint az embernek vannak vele született nemzeti, etnikai és más értékei). Ez paranoiás gondolkodással párosul, így Biden győzelmét vélhetően a koronavírus-járvány okozta gazdasági bajokra vezetnék vissza, és gyorsan illegitimnek minősítenék, hiszen a bajt nem Trump kormányzása okozta, hanem egy külső tényező állt a háttérben. Könnyen lehet, hogy gyártanának egy elméletet, amely a járvány kirobbanását a hatalomváltásban érdekelt hazai és külföldi politikai elit összeesküvésére vezetné vissza.

Külső viszonyok

Ami a külső színteret illeti, az FT publicistája felhívja a figyelmet arra, hogy a demokraták már akkor a protekcionista gazdaságpolitika hívei voltak, amikor a republikánusok még nem. Ezért az ellenzéki pártban éppen úgy az USA technológiai, geopolitikai fölényét megkérdőjelező kihívót látnak Kínában, mint a kormánypártban. Így a globalizációnak az a fajta támogatása, ami Trump megjelenése előtt jellemezte az amerikai külgazdaság-politikát, aligha térhet vissza.

A Közel-Keletről Barac Obama elnöksége idején kezdett visszahúzódni az USA. Ezt mutatta az iraki katonai erők kivonása, illetve az, hogy a volt elnök nem küldött csapatokat Szíriába, amikor az Aszad-rezsim nemzetközi szervezetek egyhangú megállapítása szerint vegyi fegyvert vetett be saját országának lakossága ellen. Így aztán egy esetleges Biden-elnökség alatt Európa egy mosolyoffenzíván túl nem igazán számíthatna arra, hogy lényegesen nagyobb segítséget kapna az Egyesült Államoktól a környezetében dúló konfliktusok megoldásához.