A Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca/Oxford koronavírus-oltások több ritka neurológiai komplikációval járhatnak – állapítja meg az egyik eddigi legátfogóbb tanulmány, amely a vakcinák mellékhatásairól készült. A jelentést következtetéseit a Financial Times idézi. Az Angliában beoltott 32 millió ember adatai alapján brit kutatók úgy becslik, hogy tízmillióból 38 esetben az első AstraZeneca-szúrás után Guillain-Barre-szindróma, azaz szétterjedő zsibbadás jelentkezhet a pácienseknél.

A WEBBeteg orvosi szakportál szerint ennek jellegzetes tünete a kéz, illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés. A betegség kezdete előtt néhány héttel gyomorrontásszerű tünetekkel fertőzés jelentkezik, illetve a légutakat érintő fertőzés zajlik. A betegség általában átmeneti.

Kapcsolódó

A másik mellékhatás vérzéses stroke lehet, amely a Pfizer esetén 10 millió páciensnél 60 esetben fordulhat elő 28 napon belül az oltás beadása után. Ez a kockázat főként nőknél jelentkezik. Ennél a betegségnél az agy valamelyik ere megreped és részben a kiömlő vér maga is nyomja az agyat, részben az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre nem jut elég vér. Ennek a betegségnek az esélyét növeli az túlzott alkoholfogyasztás, az érelmeszesedés és a cukorbetegség.

Kevésbé kockázatos az oltás

Egy kisebb mintán Skóciában végzett vizsgálat szintén megtalálta az összefüggést az AstraZeneca készítménye és a Guillain-Barre-szindróma között, azonban a Pfizer és a vérzéses stroke között nem. Aziz Sheikh, a University of Edinburgh professzora azt hangsúlyozza, hogy a káros mellékhatások olyan ritkák, hogy több millió ember esetén történhetnek meg 28 nappal vagy az oltás vagy a koronavírus-fertőzést igazoló, pozitív teszt után.

A kutató szerint a vakcina nem idézi elő nagyobb valószínűséggel a bajt, mint a fertőzés, és azoknál, akik lebetegednek a fertőzés után, jóval nagyobb a káros mellékhatások kockázata. A fertőzés 10 millió esetből 145 embernél okozott Guillain-Barre-szindrómát és 123-nál agyvelőgyulladást. A vérzéses stroke esélye is nagyobb ebben az esetben, de csak a pozitív tesztet követő hét napban.

Nagy minta

Az adatokat 2020 decembere és 2021 májusa között beoltott emberek vizsgálata alapján állították össze. A kutatásban 20 millió AstraZenecával és 12 millió Pfizerrel beoltott személy esetét vizsgálták meg, továbbá kétmillió olyan emberét, akiken pozitív koronavírustesztet végeztek. A kutatást a második oltás után jelentkező esetleges mellékhatások felderítésével folytatják.

Julia Hippisley-Cox, a University of Oxford kutatója úgy véli, bár a Guillain-Barre-szindróma és a koronavírus-fertőzés, illetve -oltás közti összefüggés ismert volt, ez a legátfogóbb tanulmány, amely áttekinti a problémát. A Pfizer azzal kommentálta az információkat, hogy alaposan vizsgálnak minden lehetséges mellékhatást, miközben több száz millió embernek szúrták be gond nélkül a készítményüket. Az AstraZeneca közleménye szerint nekik is mindenek felett álló az oltásuk biztonsága, ezért együttműködnek a hatóságokkal ezen a téren.