A világ városaiban a Covid-19 járvány terjedése elsősorban éttermekhez, kávézókhoz és fitnesztermekhez volt köthető sokak szerint. Most egy új tanulmány megerősítette ezt a feltevést, mobiltelefon adatok alapján mérték fel az emberek mozgását és úgy találták, valóban ezek a helyek tehetők felelőssé elsősorban a betegség terjedéséért az Egyesült Államokban - írja a Nature tudományos folyóirat. A tanulmányban használt modell elképesztően hasznos lehetne azoknak, akik felelős járványügyi döntéseket kellene hogy meghozzanak.

A modell konkrét iránymutatást tartalmaz arra nézve, hogy mik lennének a költséghatékony intézkedések a fertőzés terjedése ellen, miközben minimalizálni lehetne a gazdaságnak okozott károkat - mondta a tanulmánnyal kapcsolatban a lapnak Thiemo Fetzer, a University of Warwick közgazdásza.

Kapcsolódó

Annak érdekében, hogy előre jelezhető legyen, az emberek mozgása hogyan befolyásolja a vírus terjedését, a kutatás készítői mobiltelefon felhasználók különböző applikációkból nyert mozgási adatait táplálták be egy egyszerű járványügyi modellbe, amely a járványok terjedésének sebességét modellezte. A helyadatokat a SafeGraph nevű cég szolgáltatta a 10 legnagyobb amerikai városból, szerepelt közöttük Chicago, New York, Philadelphia és Pennsylvania. Azt követték nyomon, hogy az emberek hogyan mozogtak összesen 57 ezer közösségi pont - köztük éttermek, templomok, fitnesztermek, hotelek, autókereskedések és sportboltok - környékén egy két hónapos időszakban március elejétől kezdve.

Pontosan jelezte előre az intézkedések hatását

Amikor például összehasonlították a modell által becsült fertőzési adatokat Chicagóban ezekben a körzetekben az egy hónappal későbbi valós fertőzési adatokkal, kiderült az hajszál pontosan előre jelezte a járvány terjedését.

Képesek vagyunk arra, hogy hajszálpontosan előre jelezzük a kapcsolati hálót 100 millió ember esetében a nap óráira lebontva. Ez az a titkos összetevő, amivel rendelkezünk - mondta Jure Leskovec, a tanulmány egyik szerzője.

A csapat ezután a modell segítségével különböző forgatókönyveket szimulált, például azt, hogy milyen hatással lehet egyes helyek újra nyitása, miközben másokat zárva tartanak.

Úgy találták, hogy a vendéglők teljes kapacitás melletti újra nyitása okozza a legnagyobb emelkedést a fertőzések számában, ezt követték a fitnesztermek, majd a kávézók és végül a hotelek és motelek.

Ha például Chicagóban már május elsején újra nyitották volna az éttermeket, az már abban a hónapban 600 ezer új fertőzést eredményezett volna. A fitnesztermek kinyitása 149 ezerrel növelte volna májusban a fertőzésszámot. Az összes nyilvános hely újra nyitása összesen 3,3 millió extra esetszámot eredményezett volna. Ha azonban az összes helyszín kihasználtságát 30 százalékban korlátozták volna, akkor a fertőzésszám 1,1 millió főre csökkenthető lett volna, 80 százalékos kapacitáscsökkentés esetén pedig 650 ezerre.

A tanulmány jól mutatja, hogy a valós idejű, nagy mennyiségű, a lakosság mozgására vonatkozó mobilitási adatnak milyen lehetőségei vannak előre jelezni a terjedési dinamikát a soha nem tapasztalt mértékű térbeli terjedés esetén is - mondta a lapnak Neil Ferguson, a londoni Imperial College járványügyi szakértője.

Ezért veszélyeztetettebbek a szegények

Eközben a mobilitási adatok azt is jól mutatják, hogy az Egyesült Államokban a szegényebb környékekről származó emberek miért vannak jobban kitéve a fertőzés veszélyének. Sokkal kevesebben dolgozhatnak közülük otthonról és az alapvető élelmiszerek beszerzésében szerepet játszó üzletek jóval zsúfoltabbak ezeken a környékeken - emelik ki a tanulmányban. Az ilyen környékeken az élelmiszerboltokban az egy négyzetlábra jutó vásárlók átlagos száma 59 százalékkal magasabb és a vásárlók 17 százalékkal több időt töltenek ott, mint más körzetekben. Ebben Leskovec szerint szerepet játszhat az is, hogy ezekben a körzetekben a hosszabb bevásárlóutak megtétele kétszer olyan kockázatos, mint azoknak, akik gazdagabb környéken élnek.

Christopher Dye, az Oxford Egyetem járványügyi szakértője szerint ezeket a mobilitási adatokat a valós adatokkal egyeztetve kell értékelni. Ez egyelőre csak egy járványügyi elmélet, amelyet még ellenőrizni kell, azonban olyan, amelyet mindenképpen érdemes ellenőrizni - tette hozzá.

A tanulmány megerősítette azt, amit világszerte megtudhattunk eddig a különböző kapcsolatkutatáson alapuló vizsgálatokból. Ezek általában az éttermeket, a fitnesztermeket, a kóruspróbákat, az ápolási otthonokat és más zsúfolt beltéri egységeket azonosítottak, mint szuperterjesztő események helyszínét, ahol egyszerre több ember képes egyidőben megfertőződni - mondta Fetzer.

Ő egyébként a múlt hónapban publikált egy jelentést a brit kormány úgynevezett "Eat Out to Help Out" programjáról, amelyben az éttermi étkezést támogatták a szektor megsegítése érdekében. Ez az éttermi vendégek számának jelentős emelkedéséhez vezetett, a tanulmány szerint viszont az augusztusi új fertőzések 17 százalékáért is felelős volt.

Ennek is megvannak a korlátai

Azonban az éttermek nem mindenhol számítanak kényes helyszínnek járványügyi szempontból. A német kontaktkutatások szerint az éttermek az országban egyáltalán nem számítottak a fertőzések elsődleges helyszínének - mondta Moritz Kraemer, aki a fertőző betegségek modellezésével foglalkozik az Oxford Egyetemen. Ez persze szerinte azért is lehet, mert valójában sokszor nehéz lehet azonosítani a fertőzés forrását kontaktkutatással. Ő is úgy látja, hogy a modell eredményeit még igazolni kell valós életből vett adatokkal is, amelyek megerősítik annak megállapításait.

Leskovec is elismeri, hogy a modellben vannak becslési hibák. Azonban úgy véli az alapján, amennyire annak becslései megegyeztek a megfigyelési adatokkal nincs ok azt gondolni, hogy ne működne kisebb elemszám esetén is.