A Bloomberg szakértők megkérdezésével készített összeállításával annak próbált utánajárni, vajon milyen irányban fejlődhet a következő hónapokban a Covid-19-es járvány globálisan és meglehetősen lehangoló jóslatokkal találkozott. Ezek szerint az immár több mint másfél éve tomboló pandémia újabb és újabb hullámokban fog támadni, a kialakuló gócpontok miatt továbbra is iskolák és osztályok bezárásával kell számolni, valamint azzal, hogy az idősotthonok lakói továbbra is a fertőzés veszélyével kell szembenézzenek. A munkavállalóknak folyamatosan mérlegelniük kell az irodai munkához való visszatérés veszélyeit, ahogy periodikusan ismét túlterheltté válnak a kórházak.

Valószínűleg előbb-utóbb mindenki vagy be lesz oltva, vagy elkapja a fertőzést, esetleg mindkettő. Jó néhány szerencsétlenebb ember többször is elkapja majd a vírust. A versenyfutás az új fertőzési hullámok - amelyek újabb és újabb variánsokat szülnek - és a globális oltási próbálkozások között mindaddig tartani fog, amíg mindenki kapcsolatba nem kerül a kórokozóval. 

Én egy folyamatos fellángolást látok világszerte, ennek ereje majd egyszer váratlanul lanyhul. De ezt követően valamikor az ősz vagy tél folyamán újabb hullám jöhet

- mondta Michael Osterholm, a University of Minnesota fertőző betegségekkel foglalkozó központjának igazgatója, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója.

Hiába emelkedik világszerte a beoltottak aránya, mindig lesznek olyan emberek, akik védtelenek lesznek vele szemben, újszülöttek, azok akik nem akarják, vagy nem tudják beoltatni magukat, s azok között is lesznek megbetegedések, akik már beoltatták magukat, de ellenálló-képességük ennek ellenére gyengül az idők folyamán. A szakértők szerint a következő néhány hónap elég durva lehet. Egyrészt nagy a kockázata, hogy megjelenik egy a vakcinákkal szemben ellenállóbb variáns, de van más veszélyforrás is.

Osterholm úgy véli, látunk még hegyeket és hullámvölgyeket amíg a beoltottság elég magas nem lesz, s azt, hogy ezek a hullámok milyen magasak lesznek, nem tudni. Azonban ha a járványt egy erdőtűzhöz hasonlítjuk azt lehet mondani, az mindaddig tombolni fog, amíg lesz megfelelő mennyiségű ember, akit meg tud égetni - tette hozzá.

A történelem nem sok jót ígér

Az elmúlt több, mint 100 évben a dokumentált influenza járványok némi becsléssel szolgálhatnak arról, mi lehet a Covid-19 járvány jövője - vélte Lone Simonsen, a dán Roskilde Egyetem epidemiológiával és népegészségüggyel foglalkozó professzora, aki a hasonló járványhullámok szakértője.

A leghosszabb influenza kitörés 5 évig tartott, a legtöbbnél pedig 2-3 hullámot lehetett tapasztalni az átlagosan 2-3 éves időtartam alatt - mondta. A Covid már jelenleg is a legsúlyosabb világjárványok egyikének képét kezdi ölteni, miközben második évében már a legalább a harmadik hullám közepén járunk, úgy, hogy egyelőre nem látszik a vége.

Lehet, hogy a betegséget okozó SARS-CoV-2 nem fogja követni a múltbéli járványok útját, hiszen a kórokozó új, más és valószínűleg fertőzőbb a korábbi járványokért felelőséknél. Jelenleg globálisan már 4,6 millió halálesetért tehető felelőssé, ami kétszer annyi, mint amit bármelyik más világjárvány okozott a spanyolnátha 1918-as tombolása óta.

A brutális kezdeti hullámok és a relatív magas átoltottság ellenére egy csomó ország, beleértve az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Oroszországot is, rekordszámú új esetet regisztrál. Az oltások segítenek abban, hogy arányaiban kevesebb legyen közöttük a súlyos lefolyású és halálos kimenetelű. Azonban az emelkedő fertőzésszámok azt jelentik, hogy a vírus eléri a fiatalabbakat és másokat, akik nincsenek beoltva. Ez oda vezet, hogy ezekben a csoportokban is növekszik majd a súlyos esetek aránya - írja az összefoglaló

Kapcsolódó

Az olyan országok, ahol az oltási programok még csak szórványosan működnek - ide értve Malajziát, Mexikót és Ausztráliát - jelenleg az eddigi legsúlyosabb hullámuk közepén járnak, amelyet leginkább a korábbiaknál fertőzőbb delta variáns erősít. S mivel a vírus a Föld hatalmas területein terjed kontrollálatlanul, ezért közben nagy az esélye, hogy újabb változtatok ütik fel fejüket.

A történelem azt mutatja, hogy az a közkeletű feltételezés, amely szerint a vírusok automatikusan gyengülnek idővel, mielőtt kiirtanák a létezésükhöz szükséges populációt, téves - mondta Simonsen. Az új mutációk nem feltétlenül lesznek súlyosabbak a korábbiaknál, azonban a világjárványok nem egyszer váltak halálosabbá tombolásuk alatt, ahogy a vírus alkalmazkodik az új gazdatesthez - tette hozzá.

A Covid-19 járvány korábbi periódusában jó okkal lehetett abban reménykedni, hogy az oltások hosszabb távú védelmet képesek nyújtani, úgy mint például a járványos gyermekbénulás elleni védőoltás.

A túl sok eset miatt maradnak a mutációk

A koronavírusok rendelkeznek egy önkorrekciós mechanizmussal amely képes helyrehozni a hibákat, amelyek a vírus reprodukciója során keletkeznek, ez elvileg csökkenti a mutáció valószínűségét az egyik emberről a másikra terjedés során. Azonban globálisan olyan magas a fertőzések száma, hogy ennek ellenére és kialakulnak mutációk.

A világjárvánnyal elképesztő ereje lett a fertőzéseknek. Ez bőségesen ellensúlyozza a vírus önkorrekciós mechanizmusát - mondta Kanta Subbarao, a WHO influenzával foglalkozó szakértője. Ennek eredményeként a Covid az influenzához vélik hasonlóvá, folyamatosan továbbfejlesztett vakcinákkal, hogy azok meg tudják őrizni hatásosságukat vele szemben.

Vannak olyan kutatók is, akik szerint a SARS-Cov-2 idővel teljesen rezisztensé válik majd az oltások első generációjával szemben. Egy Japánból származó, egyelőre publikálás előtt álló tanulmány szerint ezek a delta variánsban megjelenő veszélyes mutációk már bekerültek az ezeket nyomon követő globális adatbázisba. Ugyanakkor az áttöréses esetekről (amikor a vírus oltottakat fertőz meg), illetve a súlyosabb lefolyásokról szóló beszámolókat még nem vizsgálták ki alaposabban. Ez egy olyan forgatókönyv, ami reméljük, hogy nem valósul meg. ekkor ugyanis sok mindent újra kellene kezdenünk - mondta Simonsen.

De vannak ennél persze sokkal rondább lehetőségek is, például egy új, veszélyesebb influenzavírus feltűnése, vagy egy új veszélyes koronavírus állatról emberre történő átugrása.

Mindaddig, amíg az állatokban a koronavírusok megfelelő állománya megtalálható, megvan a lehetősége, hogy egy új állati eredetű vírus tűnik fel a jövőben. Ez a kockázat valós, hogy akkor kell egy új vírussal szembenéznünk, amikor még az előző elleni harc sem fejeződött be - mondta Subbarao

Mi lesz ennek a vége?

Most mindenesetre elég valószínűnek tűnik az, hogy a világjárvány nem ér véget a következő 6 hónap során. a szakértők egyetértenek abban, hogy ehhez az emberiség 90-95 százalékának immunizációjára lenne szükség, akár oltással, akár fertőzéssel. Persze a kulcs az oltás kellene legyen - állítják

A vakcinák nélkül csak béna kacsaként ülnénk, a vírus ellenőrizetlenül terjedne és elérne mindenit idén ősszel vagy télen - mondta Simonsen.

Globálisan eddig 5,66 milliárd oltást adtak be a Bloomberg adatai szerint. Azonban az olyan régiók, mint Európai, Észak-Amerika és Kína sikerei elfedik a többi elmaradását. Afrikában például a legtöbb országban annyi vakcina sincs, hogy azzal a lakosság 5 százalékát le lehessen fedni két adagos oltással számolva. Indiában eddig a lakosság 26 százalékának immunizálásához elegendő oltást adtak be.

Ennek megfelelően a járvány különböző helyeken különböző időpontokban érhet majd véget. A kormányoknak eközben el kell dönteniük, milyen fokú járvány az, amivel még kényelmesen együtt tudnak élni - mondta Erica Charters az Oxford Egyetem orvostörténetet tanító professzora.

A megközelítések mindenesetre jelentősen különböznek. Miközben néhány ország még mindig a zéró Covid stratégiát követi, a világ valószínűleg nem tudja felszámolni a vírus jelenlétét.

Az olyan országok, mint Dánia és Szingapúr, ahol sikerült a fertőzések számát viszonylag alacsonyan tartani, már a járvány utáni jövő irányába indult el az egyre kevesebb biztonsági előírással. Mások, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a rekord fertőzésszámok ellenére elkezdték az újranyitást. Eközben Kína, Hongkong és Új-Zéland még mindig a vírus teljes helyi kiirtására törekszik. Ennek eredményeképpen valószínűleg ez utóbbiak lesznek azok a helyek, amelyek utoljára hagyják majd maguk mögött azokat a károkat, amelyek a vírus kizárása érdekében hozott intézkedések okoztak.

A folyamat vége nem lesz egységes. A világjárvány ugyan biológiai jelenség, azonban eközben politikai és szociális jelenség is egyben. Mindeddig különböző hozzáállásokat lehetett vele kapcsolatban tapasztalni - mondta Charters. A járvány végéig még hosszú, annak fogságában eltöltött hónapokra kell felkészülni.

Nyitott szemmel, mindenre felkészülve és megfelelő szerénységgel kell megközelítenünk a járványt a jövőben is. Bárki aki azt gondolja, hogy vége lesz a következő napokban vagy néhány hónapban, súlyosan téved - tette hozzá Osterholm.