Meghaladta az egymillió főt a többlethalálozás az uniós tagállamokban a Covid-hullámokban

Az Eurostat adatai szerint 2020 márciusa és 2021 februárja között több nagy többletmortalitással járó Covid-hullám érte el Európát. Az első szakaszban, 2020 márciusa és májusa között több mint 25 százalékkal többen haltak meg az uniós tagállamokban, mint 2016-2019 között, azonos időszakokban. Több országban jelentősen emelkedett a többlethalálozás aránya, például Spanyolországban 81 százalékkal, Belgiumban 73 százalékkal, Hollandiában 54 százalékkal, Olaszországban pedig 50 százalékkal többen haltak meg, mint az előző években. 

A különböző uniós tagállamokban más időpontokban érte el az első járványhullám a csúcsot: Máltán 2020 márciusában, Cipruson májusban, Litvániában és Szlovéniában júniusban, Portugáliában pedig júliusban. A második hullámban, 2020 augusztusa és decembere között viszont már más országok voltak súlyosan érintettek, a többlethalálozási arányok is megnőttek, és uniós szinten meghaladták a 40 százalékot. 

A koronavírus-járvány második hulláma során Lengyelországban 97 százalékkal, Bulgáriában 94 százalékkal, Szlovéniában 93 százalékkal, Csehországban 76 százalékkal, Romániában 63 százalékkal, Magyarországon pedig 59 százalékkal többen haltak meg a korábbi évek azonos időszakaihoz képest. 

2020-ban az első és a második hullám adatait is beleszámítva összességében 11,9 százalékkal magasabb volt a mortalitás az uniós tagállamokban, mint a járvány előtti években. Néhány EU-s országban – például Olaszországban és Spanyolországban – azonban az átlagnál is nagyobb volt a halálozási arány. A kivételnek számított viszont Észtország, Dánia és Lettország, ahol a második hullámban kevesebb, mint 2 százalékos volt a többletmortalitás. 

Érdekes tény az is, hogy azokban az országokban, ahol 2020 tavaszán magas volt az elhunytak száma, ott a második hullámban ismét magas értékeket mértek, sőt több országban emelkedett is a halottak az aránya az első hullámhoz képest. Magyarországon például óriási növekedést lehetett megfigyelni a második hullámra.

A harmadik hullám 2021 áprilisában érkezett meg Európába, és a következő hónapokban 21 százalékkal többen haltak meg, mint a járvány előtt. Júliusra aztán összességében lecsökkent az uniós tagállamokban a többlethalálozás aránya 5,7 százalékra. 

A legmagasabb mortalitási arányt ebben a hullámban Bulgáriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon mérték. Nyáron már ismét emelkedni kezdtek az esetszámok, és növekedést mutattak a halálozási adatok is, őszre pedig megérkezett a negyedik hullám, mely 2021 novemberében tetőzött. Ekkor a teljes uniós halálozási arány meghaladta a 26 százalékot, majd lassú csökkenésnek indultak a számok, és decemberre lecsökkent a többletmortalitás 23 százalékra.  

Az Eurostat adatai szerint összesen több mint 1,2 millió emberrel több halt meg az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban 2020 és 2022 között. Az adatokból érdekes következtetés vonható le: a koronavírus-járvány első két évében ugyanazokban a hónapokban volt a legmagasabb a többlethalálozás EU-s szinten. 

A leghalálosabb hónapok az uniós tagállamokban:

Idén január-februárban, a többlethalálozási ráta uniós szinten csökkenő tendenciát mutatott a negyedik hullám végét jelezve, és átlagosan 7 százalék körül alakult az uniós tagállamokban. 

Néhány tagállamban viszont már újra emelkedni kezdett a halottak száma, és a legnagyobb arányú növekedés Romániában (2 százalékról 28 százalékra), Görögországban (20 százalékról 45 százalékra) és Bulgáriában (25 százalékról 44 százalékra) történt. 

Magyarországon csak lassan emelkedtek a számok 2022 első két hónapjában: januárban 2 százalékkal, februárban pedig 4 százalékkal többen haltak meg a korábbi évek azonos időszakához képest.