Az Egyesült Királyságban a katonaságot vezényelték ki azokra a területekre, amelyeken a koronavírus új, Indiából származó változata terjedni kezdett, mert a hatóságok emberei segítség nélkül nem tudták a tesztelési feladatokat. A kormány kénytelen felülvizsgálni lazítási tervét, annak ellenére, hogy a vendéglátóipari vállalatok szakmai szervezetei hangosan tiltakoznak a korlátozások további fenntartása ellen. Mi különbözteti meg ezt a mutánst a többitől, miért van okunk arra, hogy újra aggódni kezdjünk a koronavírus-járvány miatt? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni Sam Fazeli, a Bloomberg egészségügyi szakértője.

A Sars-Cov-2 vírus B.1.617.2 vagy delta variánsa, amely Indiából indult, az alfa, vagy angliai, a béta, vagy dél-afrikai és a gamma, vagy brazíliai változatot követi. Ezek azok a mutánsok, amelyek az egész világon elterjedve módosították a pandémia lefolyását. Közülük a delta a legveszélyesebb. Először is 40 százalékkal fertőzőbb, mint az alfa változat, amely eleve 50 százalékkal fertőzőbb, mint az eredeti, vuhani koronavírus. Ez világosan látszik a brit adatokon: a delta április elején a fertőzések egy százalékárért volt felelős a szigetországban, ami május közepére 70 százalékra ugrott. Így mostanra minden bizonnyal teljesen kiszorította az alfát.

A másik nagyon aggasztó körülmény, hogy a delta minden bizonnyal komolyabb megbetegedést okoz, mint az alfa, ami azt jelenti, hogy többen kerülnek miatta kórházba, annak ellenére, hogy a fiatalabbak körében pusztít. A jó hír az, hogy ezt a tulajdonságát, mármint hogy súlyosabb betegséget okoz, mint a többi mutáns, egyelőre nem támasztják alá tudományos vizsgálatok, csak az esetek alapján következtetnek erre a szakértők.

Mi a helyzet az oltásokkal?

A delta egyik meglepő tulajdonsága, hogy éppen az a mutáció hiányzik belőle, amely a többi változatnál gyengítette a vakcinák hatását, miután ellenállóbbá tette a vírust az antitestekkel szemben. Tudjuk, hogy a delta kevésbé érzékeny a vakcinák hatására keletkező antitestekre, mint az alfa, és éppen annyira érzékeny, mint a béta. Az angliai közegészségügyi hatóságok vizsgálata alapján a Pfizet/BioNTech és az AstraZeneca oltás első szúrása 30 százalékos hatékonyságú védelmet kínál a delta ellen, ami a Pfizer esetén 88, az Astránál 60 százalékra megy fel a második oltás beadása után.

Ez a védettség gyengébb, mint amit a vakcinák a korábbi változatokkal szemben kínáltak, ám jól látszik, hogy az oltások összességében elég jól védenek a deltával szemben is. Éppen ezért az igazi kockázat azoknál jelentkezik, akik nem oltatják be magukat vagy csak egy szúrást vállalnak, mivel a delta gyors terjedése miatt könnyebben elkaphatják a fertőzést.

Hol terjed a delta?

Nehéz felelni arra a kérdésre, hol terjed az új mutáció, mivel a különböző országokban eltérő mértékben tudják kimutatni a vírusok genetikai mutációit. A GISAID adatszolgáltató adatai alapján Indián kívül az Egyesült Királyságban a legelterjedtebb, ahol, mint mondtuk, az esetek 70 százalékért felel, az USA-ban öt, Németországban kettő, Olaszországban három, Spanyolországban öt százalék ez az arány. Az utóbbi az országok a nyitási procedúrájuk közepén tartanak, miközben a beoltottság messze van az 50-70 százalékos aránytól.

Ugyanakkor mellettük szól, hogy még időben vannak ahhoz, hogy erős teszteléssel elszigeteljék a fertőző gócokat, miközben felpörgethetik oltási kampányukat. Az utóbbival kapcsolatban elég idegesítő eredményt hoz, ha összevetjük az Egyesült Királyság és Izrael helyzetét. Az utóbbi ország kontroll alatt tudta tartani az új vírus terjedését, miután lakosságának felét teljesen beoltotta. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban 42,3 százalékos beoltottság ellenére elszabadult a delta az elmúlt két hétben, és most napirenden van a június 21-ére tervezett nyitási lépcső elhalasztása. Az USA hasonlóan áll oltási kampányával mint az Egyesült Királyság, ezért hasonló bajba kerülhet, ha beindul a delta terjedése.

Mi jöhet még?

Végül a kérdések kérdése, hogy meglepheti-e még a koronavírus az embereket újabb, még veszélyesebb mutánsokkal? Az a körülmény, hogy a delta képes versenyt futni az oltások beadásával, utat nyit a rá épülő, még kacifántosabb, a vakcináknak még jobban ellenálló vírusváltozások kialakulása előtt. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az oltások elég erős immunválaszt adnak a vírus támadására, és szinte biztosan megelőzik a komoly megbetegedést. Ugyanakkor senki sincs biztonságban az esetleges újabb mutációkkal szemben, amíg a népesség harmada elutasítja az oltást, és így kitett a fertőzésnek, utat nyitva az előtt, hogy a szervezetében az újabb vírusváltozatok alakuljanak ki.