A befektetők becsapják magukat azzal kapcsolatban, milyen súlyos gazdasági következményei lesznek a koronavírus-járványnak - véli Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor, akit negatív jóslatai miatt dr. Végzetnek csúfolnak. A világ tőzsdéin az elmúlt napokban kialakult eladási hullám még nem a kijózanodás jele, a legrosszabb még előttünk áll. Az esést megelőzően a piacok alig vettek tudomást a járványról: a január végi hullámvölgy után új vételi hullám indult, aminek a hátterében néhány téves feltételezés állt - írja Roubini a Financial Timeson megjelent cikkében.

Az első ezek közül az, hogy a járvány lényegében Kínára korlátozódik ahelyett, hogy világjárvánnyá, pandémiává válna. A második, hogy a csúcsát az első negyedév, azaz március vége előtt eléri, ezért korlátozott hatást gyakorol majd Kína és világ gazdaságára. A harmadik, hogy a növekedés V alakú lesz, azaz a visszaesést a második negyedévben és azt követően gyors növekedés követi. A negyedik, hogy a kormányok és a jegybankok határozott gazdaságélénkítő lépéseket fognak tenni, ha úgy látják, hogy komoly a baj.

Nem tudjuk

Február végére világossá vált, hogy inkább pandémiával állunk szemen, mint egy Kínára korlátozódó járvánnyal. Emellett nem tudjuk hány országot és milyen súlyosan érint majd a világon a kór terjedése. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy nagyon kiterjedt lesz a járvány.

Ehhez hasonlóan kétséges a második feltételezés, nevezetesen hogy a pandémia az első negyedév végéig eléri a csúcsát. Kínában máris súlyos károkat okozott és a világszintű ellátási láncok komolyan sérültek. Roubini is emlékeztet arra, amire sokan felhívják a figyelmet, nevezetesen hogy Kína ma már a világ GDP-jének 20 százalékát termeli meg, míg a SARS-járvány idején, 2003-ban még csak négy százalék volt ez az arány. Ahogy a járvány átterjed más fejlett és feltörekvő országokra, úgy nő a kár, amit okoz.

Csőstül jön a baj

Rá fog tenni egy lapáttal a bajra, hogy az üzleti bizalom tovább fog gyengülni. A vállalatok tőkebefektetései tavaly visszaestek, mert a döntéshozók arra vártak, hogy kiderüljön, milyen kockázatokat jelent a cégük számára az USA-Kína kereskedelmi háború és a brexit. Ez a tendencia meg fog erősödni, mert mostantól arra várnak majd, hogy kiderüljön, milyen kiterjedt lesz a koronavírus-járvány.

A járvány okozta gazdasági gond egy további frissen kibontakozó bajt is tetéz. Ez nem más mint a vállalatok sajátrészvény-visszavásárlásainak elapadása. Éppen az elmúlt napokban jelentek meg szakértői elemzések, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt tíz év tőzsdei hegymenete mögött nem kis részben a cégek sajátrészvény-vásárlásai álltak, aminek vége szakadhat, mert a vállalatok kiadásainak csökkentése miatt erre is kevesebb pénz jut.

Ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom is gyengül. Az USA-ban például máris vannak ennek jelei, pedig még el sem ért oda igazán a járvány. Eseményeket mondanak le, az emberek inkább otthon maradnak, mint hogy kimozduljanak nyilvános helyekre. És mindez semmi ahhoz képest, mi lesz, ha a pandémia eléri Amerikát, amit borítékolhatunk, mivel a hosszú lappangási idő miatt későn derül ki a baj.

Nonszensz

Roubini egyenesen nonszensznek tartja, hogy a gazdasági folyamatok V alakot írnak majd le. Ha a legkedvezőbb forgatókönyvvel számolunk, akkor csak Kínában és csak az első negyedévben okoz visszaesést a koronavírus-járvány. Ha a GDP csak két százalékkal csökken január és március között, éves szintre vetítve (annualizáltan) az is nyolc százalék mínusz, ami a V alakú fellendülés esetén ugyanekkora ugrást feltételez, ám még a pekingi kormány is csak hatszázalékos éves növekedést jósolt a járvány kitörése előtt 2020-ra.

Ha olyan optimisták vagyunk, hogy feltételezzük ezt a pozitív forgatókönyvet, akkor 2020-ra négyszázalékos éves GDP-növekedést várhatunk. Ha azonban csak a vírus megjelenése előtti hatszázalékos bővülés tér vissza, akkor 2020-ra átlagosan 2,5 százalék pluszt várhatunk. Bármelyik forgatókönyv élesen ellentmond annak, amiről ma beszélnek a szakértők, nevezetesen hogy legfeljebb 5,5 százalékos tempóra lassulhat a kínai gazdaság bővülése. A 2,5-4 százalékos ütem az egész világgazdaságra sokkoló hatással lenne.

Nincs segítség

A közgazdász professzor szerint naivitás azt feltételezni, hogy a kormányok és a jegybankok gyorsan segítséget nyújtanak. Sem a kormányoknak, sem a jegybankok nincs nagy mozgásterük. Az utóbbiak még mindig a 2008-as válság utáni monetáris enyhítésben vannak. Az Fednek 1,5 százalékos mozgástere van, amit bizonyára ki fog használni kamatcsökkentésre, ha a pandémia megüti az amerikai gazdaságot. Ez járhat némi átmeneti pozitív hatással.

Mindezt tetézi, hogy a koronavírus-járvány nem az egyetlen olyan sokkhatás, ami elérheti a világgazdaságot idén. Ott van még az USA-Irán háború kitörésének lehetősége, ami az olajárakban okozhat tüskét, vagy a politikai káosz kockázata, ha kiderül, hogy az Egyesült Államok ellenfelei beavatkoznak az elnökválasztásba, illetve az USA és Kína közti feszültség kiújulásának veszélye. Mindent egybevéve Roubini szerint nő a globális gazdasági recesszió veszélye.