Ahogy egyre több Covid-19 elleni vakcina kísérleteiről érkeznek kedvező hírek,úgy válnak egyre optimistábbá befektetők a járvány közeli végével kapcsolatban. Azonban a Citi Research elemzőnek számításai szerint az úgynevezett nyájimmunitás kialakulására nem lehet számítani 2021 vége előtt.
A bank elemzőinek véleménye szerint természetesen a tömeges oltás következtében elérhető nyájimmunitás először azokban a fejlettebb országokban fog majd kialakulni, amelyek már most tömegesen előrendeltek a készülő vakcinákból. Összességében úgy látják, a Covid-19-es védőoltások 2021-ben a globális GDP növekedést 0,7 százalékponttal növelik majd, s a 2022-eshez 3 százalékpontot tesznek majd hozzá, ahogy a gazdasági aktivitás visszatér a normális kerékvágásba - írja a CNBC az elemzésre hivatkozva.
A Citi elemzése azután készült, hogy számos gyógyszergyártó cég jelentette be az elmúlt hetekben, klinikai kísérletik előrehaladott fázisban kedvező eredményeket mutattak. Igaz ez a Pfizer és a Biontech, az AstraZeneca és az Oxford Egyetem együttműködésében készülő vakcinára és a Moderna oltóanyagára egyaránt. Az anyag szerint mindhárom vakcina sürgősségi eljárásban január végéig megkaphatja a szükséges engedélyeket, megindulhat az oltóanyagok gyártása és kiszállítása.
A fejletteknek többet hoz
Az eddigi előrendelések 85 százaléka a fejlett országokból származik, kétoldalú megállapodások keretében. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Ausztrália és az Európai Unió országai olyan mennyiségű oltóanyagot rendeltek, amely eléri teljes lakosságuk számát. Ez azt jelenti, hogy a nagy fejlett gazdaságok már a jövő év második és harmadik negyedévében elkezdik a tömeges oltást, s ezáltal az utolsó negyedévre elérhetik a kívánt nyájimmunitást. Azoknak az embereknek a többsége, akik be szeretnék oltatni magukat, megkaphatják 2021 vége előtt a védőoltást - áll az elemzésben.
Az élet így lassan visszatérhet a megszokott kerékvágásba, a gazdasági élet is normalizálódhat. Ez jövőre 1,2 százalékponttal, 2022-ben pedig 3,9 százalékponttal emelheti a gazdasági növekedést a fejlett országokban. Ez a fejlődő országok esetében 0,1, illetve 2 százalékpont lehet.
Az, hogy a feltörekvő országokban az oltásnak kisebb lesz a növekedésserkentő hatása érthető. Ezek között ugyanis nagy súllyal szerepel Kína és sok más ázsiai ország, amelyek sikeresen küzdöttek meg eddig is a járvánnyal és jóval hamarabb engedhették meg gazdaságaiknak, hogy normálisan működjenek, így a vakcina önmagában nem hoz akkora változást számukra. Ezen felül van egy sor olyan feltörekvő ország is, amelyeknél később érik majd el a szükséges oltottsági szintet. Soknak ezek közül 2022 végéig, vagy annál is tovább kell várnia erre.
A feltörekvő országok közül soknak a Covax-ra kell majd támaszkodnia oltási programjuk során. Ez az ENSZ által létrehozott program, amely támogatja a Covid-19 ellenes védőoltás hozzáférhetőségét az alacsonyabb jövedelmű országok számára is.
Számít az oltás elfogadottsága is
A Citi szerint számításaikba komoly bizonytalansági tényezőt jelenthet az oltások elfogadottsága, ez ugyanis befolyásolja a nyájimmunitás kialakulásának időpontját. De hatással van erre a vakcina közvetlen hatása a Covid-19 reprodukciós rátájára és a vakcina-tömegtermelés felfuttatásának sebessége is.
Felhívják a figyelmet az Ipsos és a World Economic Forum közös felmérésére, amely szerint az oltás elfogadottsága komolyan csökkent az elmúlt hónapokban. E szerint októberben a 15 vizsgált országban a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy szándékában áll beoltatni magát aCovid-19 ellen. Ez 4 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal korábbi aránynál.
Általában az átoltottságnak el kellene érnie a 70 százalékot ahhoz, hogy kialakulhasson a nyájimmunitás. Azonban az oltás elfogadottsága jelenleg alig 54-59 százalékos az olyan országokban,mint Franciaország, Magyarország, Lengyelország vagy Oroszország. Ez arra utal, hogy egyes országokban az előzetesen becsültnél elképzelhető, hogy később alakulhat ki az oltással a nyájimmunitás - vélik a bank elemzői.