Az Európai Unió keleti végén két ország legfőbb gondja a pandémiával kapcsolatban 2021 nyarán az, hogy elkerülje a rendelkezésére álló koronavírus-vakcinák szavatossági idejének lejárását – írja a Bloomberg. Romániában és Bulgáriában a kezdeti lendület után lehanyatlott az emberek oltási hajlandósága, így jelentős vakcinakészlet porosodik a raktárakban. A hatóságok vagy gyorsan fel tudják használni ezeket, vagy meg kell semmisíteni az oltásokat, ami nagyon kínos lenne annak tükrében, hogy a szegény afrikai országokban például oltáshiány van.

A baj orvoslására számos lehetőség adódik. A legkézenfekvőbb, ha más országoknak továbbértékesítik vagy támogatásként odaadják a készletet. A hasonló gonddal küszködő országok kérhetik a korábban letárgyalt szállítások elhalasztását, illetve Bulgáriában a szállodaipar kitalálta, hogy ingyen kínál oltást a vendégeinek. Romániában olyan alacsony szintre esett a hazai igény, hogy az argentin rögbicsapat tagjait Bukarestben szúrták meg a meccsük előtt.

Kapcsolódó

Szakértők szerint a románok és a bolgárok hezitálása a hatóságokkal szembeni hagyományos bizalmatlanságból fakad, emellett nem bíznak a vakcinákban, főként az AstraZeneca készítményével kapcsolatos ritka mellékhatás, a vérrögképződés miatt. Romániában a beoltottsági arány 24 százalékos, Bulgáriában ennek a fele. Romániában 35 ezer AstraZeneca-dózis szavatossága június utolsó napján lejárt, a cég most vizsgálja, hogy meg lehetne-e ezt hosszabbítani. Bulgáriában 20 ezer oltás veszhet oda július végén, ezért igyekeznek második szúrásban beadni ezeket az embereknek.

Közös a baj

A lassú vakcináció nem csupán az érintett országok baja, hanem az EU minden tagállamáé, ugyanis emiatt elmaradhat a kontinensen a nyájimmunitás elérése, miközben a a vírus delta változata a viszonylag jól beoltott Egyesült Királyságból indulva elárasztja a kontinenst. Bulgáriában a kormány vakcinaturizmus formájában próbál valami hasznot kovácsolni a lakosság vonakodásából, Romániában a vidéki térségekben igyekeznek ellőni az oltásokat, amelyek nem kellettek a városlakóknak. A háziorvosokra építenek, akikben bíznak a helyiek.

Eközben a közös gond ráirányítja a figyelmet az oltás kötelezővé tételének dilemmájára. Nem pusztán az állami intézkedéssel kötelezővé tett oltásról van szó, hanem az iskolák, munkahelyek saját szabályairól is. A legtöbb kormány tartózkodik ettől az intézkedéstől, mert úgy gondolják, még jobban szembe fordíthatják az embereket az oltással – írja Andreas Kluth a kötelező oltás lehetőségét elemző cikkében a Bloombergen.

Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek szélsőséges elnöke is „csak” szóban fenyegetőzött, mondván, börtönbe küldi azokat, akik visszautasítják a vakcinát. Ugyanakkor az USA több egyeteme elvárja az oltást azoktól, akik vissza akarnak térni a kollégiumokba és a az előadótermekbe. A Morgan Stanley bankház ugyanúgy beoltást vár el azoktól a dolgozóitól, akik visszatérnek az irodába.

Dilemmák

Autós hasonlattal élve a kötelező oltás alapvető dilemmája, hogy a biztonsági öv bekötéséről van-e szó vagy arról, hogy tilos vezetés kézben mobiltelefont használni. Az első kifogásolható azon az alapon, hogy mindenki a maga életével játszik, ha nem köti be magát, míg a másodiknál arról van szó, hogy mások életet veszélyezteti az, aki a mobilozás miatt balesetet okoz. Mielőtt azonban elmélyednénk ennek jogfilozófiai és emberi jogi rejtelmeibe, felmerül az a praktikus probléma, hogy egyelőre a világon nem mindenütt áll rendelkezésre elég vakcina minden ember beoltásához, így hiábavaló lenne azt kötelezővé tenni.

További gondja lehet a kormányoknak a vakcinák biztonsága. Mérlegelniük kellene, hogy mi a nagyobb kockázat, az ha valaki bajba kerül az oltás mellékhatásai miatt, vagy ha megfertőz valakit. További kérdés, hogy a vakcina csak a megszúrtat védi-e vagy azt is megakadályozza, hogy megfertőzzön másokat.

Végül a Bloomberg cikkírója idéz egy friss németországi kutatást, amelyből kiderül, hogy az emberek nem szeretik azt sem, ha „korbáccsal” akarják rávenni őket valamire, és azt sem, ha „mézesmadzaggal”, azaz jutalmazással akarják ugyanezt tenni. Ezt hívják a kontrollal szembeni ellenérzésnek. A kényszer még azokat is eltántoríthatja attól, hogy megszúrassák magukat, akik ha másért nem, a többi ember iránt érzett felelősségérzetből, mintegy jótékonysági alapon megtennék ezt.